Teherbeesés

Hol van a G-pont?

Létezik egyáltalán? A gyönyörgomb létezését máig nem sikerült anatómiailag bizonyítani.
2016. Május 04.

A szexualitással foglalkozó szakemberek körében talán az egyik legmegosztóbb kérdés a G-pont témaköre. Létezik egyáltalán? S ha igen, merre található pontosan? A tézist Jane Chalmers, a Nyugat-Sydney Kórház rehabilitációs előadója járta körül nemrégiben.

A G-pont, vagyis a Grafenberg-pont elnevezés Ernst Grafenberg német származású, ausztrál tudóshoz kapcsolódik, aki először egy 1950-ben megjelent tanulmányában publikálta felfedezését, ami szerint létezik egy olyan terület, melynek izgatása sokszor mind a klitorális, mind a hüvelyi orgazmusnál nagyobb gyönyörérzetet okoz.

Grafenberg elmélete szerint valójában nem is egy pontról, sokkal inkább egy 1-1,5 cm átmérőjű területről (mely a vagina mellső falán található) van szó. Annak ellenére, hogy publikációja óta anatómiailag nem sikerült stabilan meghatározni, az orvoskozmetológia szakemberei közel 2-5 cm-re azonosították a hüvely felső hasi oldalán a G-pontot.

Ez az apró terület egy borsónyi-babnyi szivacs, ami szexuális izgalom hatására megduzzad. A legegyszerűbben úgy kereshetjük meg, hogy hanyatt fekszünk és partnerünk egy, vagy két ujját behelyezi hüvelyünkbe. Előfordulhat, elsőre a G-pont érintése olyan ingert vált ki, mintha vizelnünk kellene, de ez egy pár másodperc alatt átfordul egy gyönyörteljes, szenzációs érzésbe.

A G-pont ingerlése által okozott orgazmus egészen más, mint a klitoriális, hisz míg a csikló általinál a vagina vége kifelé fújódik, a G-pont orgazmust a méhnyak tolja lefelé a hüvely irányába. Ráadásul az orgazmust kísérő méhösszehúzódások segíthetik a spermium előrejutását, s ezzel elősegíthetik a teherbeesést is.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a G-pont ingerlése nem mindenkinél vált ki hasonló hatást, vannak, akiknél kifejezetten kellemetlen érzetet okoz a terület izgatása, attól függetlenül, milyen hosszan próbálják azt stimulálni. Ez viszont közel sem jelenti azt, hogy valaki szexuálisan nem működne jól, Chalmers véleménye szerint nemes egyszerűséggel mint emberi lények, mind különbözünk egymástól egy picit. Attól, hogy nem leljük, még közel sem vagyunk abnormálisak, vagy furcsák.

Kapcsolódó cikkek:

  • Szexpozíciók
  • Így hat az oxitocin a férfiakra
  • Szex frissítve!
  • Szeresd a tested szülés után is – jobb, mint hinnéd!