Teherbeesés

Házassági szerződés: kell vagy nem?

Vajon tényleg megöli a szerelmet? Vagy csak segít meghúzni az egészséges határokat? A házassági szerződésnek idehaza nincs túl nagy hagyománya, pedig a szakértő szerint, ha válásra esik a sor, mindkét fél helyzetét megkönnyítené.
2020. Április 27.
Házassági szerződés: kell vagy nem? (fotó: Getty Images)

Krisztina és párja már hat éve vannak együtt és bár ez alatt az idő alatt természetesen voltak kisebb-nagyobb nézeteltéréseik, a problémáikat eddig mindig meg tudták beszélni. Most azonban egy olyan nézeteltérés támadt köztük, amiről mindkettőjüknek merőben más a véleménye.

“Akárhányszor beszélünk róla, gyakorlatilag csak rosszabb lesz. A párom azt szeretné, hogy az esküvőnk előtt kössünk egy házassági szerződést. Ő sokkal több pénzt keres nálam, van családi ingatlanja is, amit örökölt. Mindig azt mondja, hogy feleségül akar venni, aztán jön a de…” Krisztina párja azzal indokolja szándékát, hogy bár szereti a nőt, de ha az útjaik végül különválnának, szeretné, ha a pénzügyeik átláthatók lennének.

“Én erre mindig azt mondom neki, hogy nem hiszek a házassági szerződésben és soha nem fogom aláírni. Ilyen megállapodásról én korábban csak a filmekből hallottam, és mindig azt gondoltam, hogy aki ilyet akar aláíratni a párjával, az önző és egyszerűen nem akarja megosztani az életét a másikkal. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer én szembesülök egy ilyen dologgal.”

Krisztina és párja a mai napig nem tudott megállapodásra jutni a házassági szerződéssel kapcsolatban – nem úgy, mint Gergő és a felesége. A pár négy éve házasodott össze, de még mielőtt kimondták volna egymásnak a boldogító igent, ügyvédhez fordultak, és készítettek egy házassági vagyonjogi szerződést.

“Három év együttélés után házasodtunk össze. Én hoztam fel a házassági szerződés ötletét, és igen, féltem kicsit, mikor megemlítettem. De a feleségem meglepően jól fogadta a dolgot” – meséli Gergő, majd hozzáteszi, hogy véleménye szerint azért nem volt a párjának ellenvetése, mert a kapcsolatukba eleve mindketten vagyonosabban érkeztek. Míg Gergő a bankszektorban dolgozik, a felesége plasztikai sebész, mindketten nagyon odafigyelnek a pénzügyeikre, és fontos volt számunkra, hogy a házasságuk előtt megszerzett, úgynevezett különvagyonukat biztonságban tudják.

“Nem gondolom, hogy egy házassági szerződés megölné a romantikát. Nem szeretem kevésbé a feleségemet attól, hogy házassági szerződést kötöttünk. Szerintem egyszerűen csak racionálisan gondolkodunk. A cél persze, hogy egymás mellett éljük le az életünket, de ha mégsem úgy alakulna a sorsunk, akkor legalább ennyivel békésebben válhatunk majd el.”

De mit értünk házassági szerződés alatt?

Dr. Varga Zsanett ügyvéd a kérdésünkre elmondta, hogy egyszerűen fogalmazva, a házassági vagyonjogi szerződés a felek biztonságáról szól. A szerződésben azt rögzítik, hogy a felek miként rendelkeznek a meglévő és jövőben keletkező vagyonukról, egyértelművé téve a pénzügyi helyzetüket, ha a későbbiekben válásra kerülne a sor.

Ahhoz, hogy egy pár el tudja dönteni, hogy esetükben szükséges, vagy legalább hasznos lenne-e egy ilyen szerződés megkötése, elsődlegesen ismerniük kell a “törvényes vagyonjogi rendszert”, vagyis tudniuk kell azt, hogy a törvény miképpen szabályozza a házassági vagyonjogot – szerződés hiányában.

Mi történik, ha nem kötünk szerződést?

Ha nincs házassági szerződés, akkor a törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyonának számít, amely válás esetén fele-fele arányban illeti meg a feleket.

A törvény értelmében tehát a házastársak közös vagyonába fog tartozni:

  • amit a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek;
  • a különvagyonuk haszna;
  • 5 évi házassági életközösség után az a különvagyoni vagyontárgy, amely a mindennapi használati tárgy helyébe lép;
  • közösen fogják viselni a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

Nem fog ugyanakkor a házastársi közös vagyonba tartozni, azaz továbbra is a felek különvagyonát fogja gyarapítani:

  • a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
  • a házastársi vagyonközösség fennállása alatt egyedül örökölt, ajándékba kapott vagyontárgy, ingyenes juttatás;
  • a szellemi alkotásból eredő jövedelem, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
  • a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatás;
  • a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
  • a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték;
  • a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad.

Kiknek érdemes házassági szerződést kötni?

Dr. Varga Zsanett szerint minden házasuló párnak érdemes lenne házassági szerződést kötnie, mivel egy ilyen szerződés segítségével nem csak a vitás helyzetek zárhatók ki, de kiszámíthatóvá, valamint rövidebb idő alatt lezárhatóvá is válik a kapcsolat. “Akár egy átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetik meg magukat a házasfelek, és ez előnyös tud lenni, amikor mindkét fél szabadulna a másiktól” – teszi hozzá a szakértő.

Mindehhez az ügyvéd azt is hozzáteszi, hogy bár általánosságban mindenkinek előnyös lehet egy házassági szerződés kötése, vannak olyan speciális helyzetek, amelyekben a felek számára kiemelten fontos lehet. Például,

  • ha az egyik fél nem szeretné, hogy párja hitele miatt esetleg vele szemben is végrehajtásra kerüljön sor.
  • ha az egyik fél jóval nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a párja.
  • ha valamelyik félnek gyermekei vannak egy előző házasságból.
  • ha az egyik fél családi vállalkozásban érdekelt, vagy egyszerűen csak szeretné megőrizni családi vagyonát, örökségét.

Itthon nincs még hagyománya

“Nálunk a házassági vagyonjogi szerződéseknek nincs túl nagy hagyománya, így általában a felek csak váláskor szembesülnek azzal, hogy mennyivel előnyösebb lenne, ha készült volna ilyen, hiszen nagyon nehéz pontosan meghatározni, hogy hosszú évek alatt ki, miből, honnan és mennyit tett a közösbe” – magyarázza dr. Varga Zsanett, majd azt is elmondja, hogy tapasztalata szerint inkább azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést Magyarországon, akik nem az első kapcsolatukban élnek és akik tapasztalták már, hogy mennyi kellemetlenséggel járhat egy válási procedúra.

“Másik tipikus élethelyzet, hogy ha az egyik házasulandó fél valamilyen bankhitellel rendelkezik, amely esetében a felek nem szeretnék, hogy az a későbbiekben közössé váljon, még ha közösen törlesztik is. Ezekben az esetekben a cél, hogy ‘leválasszák’ a korábbi életükben keletkezett vagyont, és egy új fejezetet kezdjenek.”