Fiút vagy lányt szeretnél? – ez az egyik legelső kérdés, amit a várandós kismamák megkapnak, sőt már a családalapítás előtt felmerülhet a párokban. A születendő baba nemének megválasztásával, befolyásolásával évezredek óta próbálkoznak az emberek, ám a legtöbb tuti tanács nem több babonánál. Néhány módszer ugyan félig-meddig tudományos alapokon nyugszik (pl. hogy a hüvely kémhatása befolyásolja a spermiumok mozgását), ám ezeket mégsem lehet tökéletesen eredményesnek nevezni.
Az egyik ilyen elképzelés szerint, ha lányt szeretnénk, ne pontosan az ovuláció idején próbálkozzunk, hanem egy-két nappal előtte vagy utána. Az elmélet szerint az Y-kromoszómát hordozó spermiumok (vagyis amelyekből kisfiú lesz) gyorsabban úsznak, de nem annyira kitartóak. Ha hosszabb utat kell megtennie a spermiumnak, hogy találkozzon a petesejttel, akkor az X-kromoszómát hordozó spermiumok sikeresebbek ebben. Egy nemrég publikált kutatás eredményei alátámasztják ezt az elméletet, legalábbis részben, egerek esetében.
Az X- és Y-kromoszómáknak nemcsak a méretük különbözik, de különböző géneket is hordoznak. Japán tudósok ezeket a genetikai jellegzetességeket használták ki arra, hogy a “hím” és “nőstény” spermiumokat szétválogassák. Az egyik ilyen, csak az X-kromoszómájú spermiumokban megtalálható gén, a TLR7/8, két receptoron keresztül egyértelműen befolyásolta a spermiumok mozgását. A kutatók egy speciális eljárás során aktiválták ezeket a receptorokat, és úgy tapasztalták, hogy az előkészített egérspermiumok közül az X-kromoszómásak energiatermelődése csökkent, az Y-kromoszómásak energiatermelődése egyáltalán nem változott.
Ezután megvizsgálták a spermiumok segítségét. A modifikált X-kromoszómás spermiumok sebessége alig a fele volt az Y-kromoszómás spermiumoknak. Amikor a leggyorsabb spermiumokat használták a petesejtek in vitro megtermékenyítésére, az utódok 90 százaléka hím volt, míg amikor a leglassabbakat, az utódok 81% nőstény lett.
A szakemberek szerint ez a módszer gyorsabb, biztonságosabb és olcsóbb, mint a jelenleg alkalmazott technológiák (pl. a spermiumok speciális festékkel történő megfestése). A jövőben azon kívánnak dolgozni, hogy más fajoknál is alkalmazható tegyék a módszert, ám arra kicsi az esély, hogy az embereknél is várható majd a használata. Ez ugyanis nemcsak etikai kérdéseket vet fel, de azt sem sikerült bizonyítani, hogy az emberi spermiumok ugyanígy viselkednek.
A kutatás eredményeit a PLOS Biology-ban publikálták.
(via)
Ez is érdekelhet:
Kapcsolódó cikkek
