Kisgyerek

Van helye a digitális kütyüknek a kisgyermek életében?

Manapság már egyáltalán nem ritka jelenség, hogy egy néhány éves kisgyermek kezében okos telefont, esetleg tabletet látunk. De vajon mennyire van helye az ennyi idős gyermek életében ezeknek az eszközöknek?
2018. Szeptember 03.
Van helye a digitális kütyüknek a kisgyermek életében?

Mennyire teszünk nekik jót, ha hagyjuk, hogy használják az okos kütyüket? Hogy kerül az eszköz a gyermek világába? Először Jean Piaget pszichológus vetette fel azt, hogy a gyerekek agya olyan, mint egy tiszta lap, ők sémákban gondolkodnak, és a külvilágról alkotott képük az alapján alakul, amit az őket körülvevő személyektől, a szüleiktől látnak. – Ez alapján az okos eszközök, kütyük megjelenése az életükben sem egy önkényes dolog, hanem olyasmi, ami az őket körülvevők által kerül be a világukba – magyarázta dr. Bernschütz Mária, generációkutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének adjunktusa.

Szülői felelősség a kütyühasználatban

A szakértő szerint a legfiatalabb, az alfa generáció tagjai már egy olyan világba születtek, ahol már nem létezik offline gyermekkor, ők már a tényleges internetgeneráció, akiknek a kommunikációjára, életére is hatással vannak az új eszközök. 2009 után ugyanis már annyira elterjedt az érintőképernyővel kapcsolatos kommunikáció, hogy náluk a látás és a hallás mellett már a kinetikus, tapintási csatornák is fontossá válnak, az ujjakkal való kommunikáció is előtérbe kerül. – A kommunikációs csatornák változása mellett a gyerekek ingerküszöbe is átalakul az offline világot is megtapasztalt generációkéhoz képest. Ha a gyermek azt látja, hogy a szülők is használják az eszközöket, az ő fókusza is ezekre fog irányulni, és hozzászokik a rendszeres használathoz – mondta a szakember.Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!

A generációkutató szerint éppen ezért a szülők felelőssége magas a gyermekek kütyühasználatában, médiafogyasztásában (lásd MOMO jelenség) főként kisgyermekkorban: ha folyamatosan azt látják, hogy a szülők kezében is az okos eszközök vannak, ők maguk is használni akarják majd ezeket. – Mivel ez a generáció még nagyon fiatal, és a szüleik megtapasztalhatták az offline gyermekkort is, ezért egyelőre azt sem tudjuk megmondani, hogyan hat majd a felnőtt korukra a korai okoseszköz-használat – fogalmazott a szakértő.

Még nem tudják feldolgozni a tartalmakat

Arra vonatkozóan viszont már van információ, biológiailag milyen hatása van a kütyüknek a gyerekekre: kanadai agykutatók eredményei szerint 2 év alatti gyermekeknek egyáltalán nem kellene ilyen jellegű eszközöket, és az ezeken elérhető tartalmakat adni, mert náluk még nem alakultak ki azok az idegrendszeri kapcsolódások, amelyekre szükség van a kütyük által sugárzott tartalom feldolgozására.- Ugyan a javaslat az, hogy az ennyire kicsi gyerekek egyáltalán ne használják az eszközöket, a commonsense.org weboldalon olvasható, hogy amerikai kutatók szerint a 2 év alatti gyermekek heti 42 percet, míg a 2-4 éves korosztály már több mint heti 2 órát interneteznek. Hazai kutatást Konok Vera végzett az óvodások körében ezzel kapcsolatban, amiből az derült ki, hogy itthon az óvodások, azaz 3-6 évesek 50-70%-a netezik – tudtuk meg Bernschütz Máriától.A gyerekek gyakran az autóban kapják meg használatra ezeket az eszközöket, illetve amikor le szeretnék őket foglalni. A szakember szerint arra érdemes figyelni, hogy az esti órákban, a lefekvés előtt korlátozzuk náluk a képernyő nézést – legyen szó tabletről, vagy akár a televízióról -, mert az ezeken látott tartalmak a szemre, az érzékelésre nagyon erősen ható ingerek, amelyek felpörgetik a gyerekeket. – Ha egy gyermek 2 év alatti, akkor ezeket egyáltalán nem is tudja feldolgozni, míg egy 3-4 éves csak részben képes feldolgozni az ingereket, viszont a hangulatára nagyon erősen hatnak. Ha este lesznek ennyire feldobva, felspannolva, akkor nagyon nehezen lehet őket elaltatni is – magyarázta.

Szorongást is előidézhetnek az eszközök

Pethő Orsolya pszichológus bizonyította be azt, hogy az óvodások figyelmére már 30 perc eszközhasználat is nagyon káros lehet, és ez szorongást, illetve depressziót is képes előidézni. Azt az eredményt pedig, hogy az okos eszközök használata, és az általuk elérhető tartalmak fogyasztása a kémiai szerekhez hasonló függést képesek okozni, már akár rövid idő alatt is, Tari Annamária és más hazai pszichológusok is megerősítették.- Mi, akik éltünk offline világban is, ezek az eszközök, az internet és a közösségi média nélkül, megtanultuk kezelni az online tartalmakat. Azonban az olyan gyerekek számára, akik ehhez állandóan hozzá tudnak jutni, ez nagyon nehéz feladat. Mivel az ő – többnyire – Y generációs szüleik rendelkeznek információs ismeretekkel, és tudják, hogy mennyi jó dologra is lehet használni az új médiát, nehéz lehet abba belegondolniuk, hogy a gyermekeik számára érdemes ezt korlátozni. Véleményem szerint azonban szükség van arra, hogy megpróbáljunk 10-15 évre előre gondolkodni, hiszen most még nem tudhatjuk, milyen hatással lesz a gyerekekre a jövőben mindez – vélekedett Bernschütz Mária.

Mikortól ajánlott a kütyühasználat?

A szakértőt kérdeztük arról is, hány éves kortól ajánlott az okoseszközök használata a gyerekeknél. Elmondása szerint az amerikai kutatások alapján 6 éves kortól tartják ezt jónak, és ebben a korban is inkább az edukációs tartalmak fogyasztását javasolják, amelyek például matematikát, nyelvet tanítanak, különböző felismerős játékokat, az iskolára ráhangoló tartalmakat. Az ajánlások szerint ebben az életkorban, nagyjából napi 1 óra, amit engedni lehetne a gyerekeknek.- A generációkutató hazai eredménye alapján 40%-ban a szülők részéről nincs semmiféle korlátozás az eszközhasználatot illetően, 40%-nál pedig csak időbeli megkötés, viszont minőségi nincs. Ez azt jelenti, hogy a gyermek bármilyen tartalmat fogyaszthat, ami azért lehet problémás, mert egy-egy nekik tetsző tartalmat akár többször is képesek megnézni. Ez a percben számolt ingerek számát növeli, miközben sok izgalom, különböző inger érheti őket, köztük stresszt okozó tartalmak is, amelyek a szorongást is növelik – fogalmazott a generációkutató.

Tiltás helyett korlátozás

A szülői felelősség ezért ennyire fontos a kütyühasználatot illetően, hiszen a gyermek számára később értékké válhatnak azok a dolgok, amiket a szülő ennyi idős korában mutat a számára: ilyen lehet az idő- vagy a minőségi korlátozás, és ha segítünk kiválasztani az értékes tartalmakat. – Érdemes belegondolni abba is, hogy egy idősebb generáció számára általában nem az az értékes, ami a fiatalabbaknak, és szülőként azt sem fogjuk tudni eldönteni, vajon milyen tartalom lesz nézett a gyerekeink korosztályában. A teljes tiltást kerüljék a szülők: ezzel ugyanis a gyermek kimaradhat valamiből – tette hozzá -, míg ha megtanuljuk helyesen kezelni az eszközöket, ha szülőként megismerjük a gyermek applikációit, játékait, ha kiépítjük a bizalmat a szülő-gyermek közt, az a hasznára válhat.Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában: