Kisgyerek

Sikeresebb felnőttek lehetnek, akik gyerekként babáznak

Azt vizsgálták képalkotó eljárással, hogy a babázás milyen hatást gyakorol az agyműködésre.
2020. Október 05.
Sikeresebb felnőttek lehetnek, akik gyerekként babáznak (fotó: Getty Images)

A Cardiff Egyetem és a Barbie-cég közös kutatásban vizsgálta, hogy milyen hatással van a gyerekekre a babázás – adta hírül a noklapja.hu.

A Cardiff University kutatói az elmúlt másfél évben, képalkotó eljárással vizsgálták, hogy a babázás milyen hatást gyakorol a gyerekek agyára. A kutatásban összesen 33, 4-8 év közötti gyerek agyi tevékenységét figyelték meg.

Az agy azon része aktivizálódott a babázás során, amely az empátiáért felelős. Mindegy, hogy a gyerekek egyedül babáztak vagy sem, az is mindegy volt, hogy fiúkról vagy lányokról volt-e szó, az agyi aktivizálódás mindegyik esetben megfigyelhető volt és nem mutatott eltérést.

“Ez egy teljesen új felfedezés. Akkor használjuk az agyunk ezen területét, amikor másokra gondolunk, vagy ha kifejezetten más emberek gondolatain vagy érzésein gondolkodunk. A problémamegoldó vagy építő játékokkal szemben a babázás arra ösztönzi a gyerekeket, hogy megteremtsék a saját képzeletbeli világukat és más emberekről, a velük való interakcióról gondolkozzanak. Az általunk mért agyi aktivitás arra utal, hogy a babákkal való játék segít begyakorolni a később oly fontos szociális készségeket” – mondta Dr. Sarah Gerson, a kutatás vezetője.

Egy új technológiát, az fNIRS (funkcionális közeli infravörös spektroszkópia) módszert fejlesztettek ki, hogy a gyerekek agyműködését szabad mozgás közben is vizsgálni tudja. Az fNIRS segítségével kimutatták, hogy egy bizonyos agyi terület (a pSTS; hátsó felső temporális barázda) aktívabb akkor, amikor a kisgyerek egy másik emberrel együtt néz egy játékot, mint amikor egyedül. Kimutatták, hogy ugyanez az agyi terület nagyban meghatározza a társas megértést és empátiát kultúrától és országtól függetlenül.

A gyerekek szabadon, irányítás nélkül játszottak, miközben mérték az agyműködésüket. Fél órát babáztak, fél órát tableten játszottak. A babázás során különféle Barbie babákkal és kiegészítőkkel játszottak, míg a tableten két különböző játékot játszhattak. Mind a babázás, mind a tabletezés közben a vizsgált gyerek néha játszótárssal, és néha egyedül is játszott.

Az egyszemélyes játék alkalmával az agy érintett régiója ugyanolyan aktív volt, mint amikor társat is kaptak a gyerekek. Az önálló tabletes játék során azonban ez az aktivitás alacsonyabb volt, még ha a játékok jelentős részben kreatív elemeket is tartalmaztak.

A kutatásból az derült ki, hogy babázás közben akitvizálódik az agynak az a része, amelyik az empátiáért felelős. Ez pedig azért fontos, mert később meghatározó lehet a gyerek érzelmi, szociális életére, sőt, akár az iskolai sikerességet is befolyásolhatja.

A kutatás azt is kimutatta, hogy az önálló babázás jobban fejleszti a gyerekek empátiáját és szociális információ feldolgozási képességét, mint az egyedüli tabletezés. Ezt tehát azt jelenti, hogy instrukciók nélkül a gyerekek számára a babázás lehetővé teszi, hogy gyakorolják a szociális kapcsolódást, valamint fejlesszék az empátiájukat és a másik ember megértéséhez szükséges készségeiket.

Mind az empátia, mind a társas megértés fontos vezetői készségnek számítanak. Ha csapatban dolgozunk, akkor a csapattársak jobb megértése segít megoldani a konfliktusokat.

“A gyerekkor jó játékai, például a babázás vagy a mesehallgatás fejlesztik a képzelőerőt, a társas érzelmi készségeket, így az empátiát. A szituációs játékok, szerepek eljátszása a babákkal lehetőséget adhat a gyerekek számára, hogy a saját életükben zajló társas élményeket újra átgondolják, feldolgozzák, valamint megélhessék és megérthessék a szereplők szempontjait.

A fejlettebb szociális érzékenység és a társas élet információinak részletgazdagabb feldolgozása mélyebb megértést, jobb konfliktustűrést, konfliktuskezelést eredményezhet. Az ilyen gyerekek elfogadóbbak a többiekkel, segítőkészebbek és képesek mások érdekeit is képviselni, például egy iskolai helyzetben, amikor meg kell védeniük egy társukat mások zaklatásával szemben” – mondta a noklapja.hu-nak a tanulmány kapcsán Dr. Belső Nóra, pszichiáter szakorvos.

A Cardiff University kutatóinak eredményeihez kapcsolódóan a szülők között is  felmérést végzett a Barbie, amelyben 22 ország több mint 15 ezer szülőjét kérdezték meg, 500 magyar szülőt is bevonva. Bár az empátiát a magyar szülők szinte mindegyike (95%) kulcsfontosságú és fejlesztendő készségnek tartja, harmaduk sincs tisztában azzal, hogy ebben a babázás is segíthet (27%). A kutatásból az is kiderült, hogy a szülőket egyre inkább foglalkoztatja, hogy megfelelően fejlődtek-e a gyerek szociális készségei az elmúlt hónapokban otthon, karanténban töltött idő alatt. A válaszadók több mint fele (53%) aggódik, hogy az elszigeteltség hatással lehet gyerekükre és arra, ahogyan kapcsolatot teremt másokkal. Ezzel összhangban a szülők nagy többsége (82%) nagyobb valószínűséggel ösztönzi a gyerekét játékra, ha tudja, hogy az bizonyítottan segíti a társas és érzelmi készségek, például az empátia fejlesztését.

Forrás: noklapja.hu