Kisgyerek

Mire utal, ha nem szeret hintázni?

A gyerekek többnyire szeretik a hintázást, a hintázó mozgás pedig fejlesztően hat idegrendszerükre. De mi a teendő akkor, ha gyermekünk mégsem rajong ezért a játékért?
2018. Május 03.
Mire utal, ha nem szeret hintázni?

Hintázni remek móka és ez a játék egyúttal kiváló segítség is a gyermek fejlesztésében. A hintázás segítségével fejlődik a gyermek egyensúlyérzéke, erősödik a két agyfélteke közti kapcsolatot, ezáltal pedig a gyermek koordinációja és gondolkodási képessége is. A hintázás emellett erősíti az izmokat, segítséget nyújt a testrészek irányításának megtanulásában, a térben való tájékozódásban, és megtanítja a gyermeknek a mozgások indítását és megállítását is.

Hintázzatok!

A hinta fejlesztő hatását már pici kortól használjuk és javasoljuk az édesanyáknak is – tudtam meg dr. Cziniel Mónika, neonatológus, gyermekneurológustól. Az édesanya a babát a kezében vagy magán tartva is ringathatja, de egy plédbe téve – annak négy csücskét megfogva – az édesapa segítségével is ringathatja, miközben mondókázik, énekel neki.

Ha egy gyermek nem kedveli a hintázást, elsősorban az anyai türelem, az általa nyújtott biztonság és a fokozatosság az, amivel segíthetünk neki – hangsúlyozza a doktornő.

Ha nem akar hintázni?

Ha egy gyermek nem szeret hintázni, az nem jelenti azt, hogy beteg – ennek oka lehet egyéni érzékenység, korábbi rossz tapasztalat. A járművel utazást sem bírjuk egyformán, van, aki nem tud olvasni utazás közben, van, akinek hányingere lesz, főleg gyerekeknél előfordulhat, hogy akár hánynak is egy hosszabb buszúton. Ha más mozgásoknál is bizonytalanságot, pontatlanságot, szédülést észlelünk a gyermeknél (természetesen az életkorához mérten például a széles alapú járás teljesen élettani a járástanulás időszakában, később viszont kóros idegrendszeri tünet), és gyermekneurológiai vizsgálatra van szükség. Érdemes kizárni, hogy nincs-e a háttérben látás vagy hallás– illetve egyensúlyzavar, ami a gyermeket bizonytalanná teszi – hangsúlyozza a doktornő.

Ne feledjük, a hintázás az idegrendszer számára óriási kihívás, amely összetett tanulási és összehangolási folyamatokra épül. Az ember akkor érzi magát biztonságban a környezetében, ha a megfelelő (érzékszervi) ingerek bejutnak az agyába, és ezek megfelelően feldolgozódnak. Gondoljunk csak arra, milyen bizonytalanul megyünk mi magunk is, ha például be van kötve a szemünk – hozza fel szemléltető példaként a doktornő.

A kintről érkező ingerek mellett az izmokból és az ízületekből is fontos ingerek érkeznek az agyba, amelyek pl. az izmok feszítettségi állapotáról vagy az ízületekről küldenek információkat. Egy egyszerűnek tűnő hintázáshoz is számtalan izomcsoportnak kell egyszerre kiadnia a helyes utasítást a megfelelő testtartás, vagyis az egyensúly megőrzéséért.

Így segíts neki

Fontos, hogy mindig a megfelelő hintába tegyük a gyermeket – mondja dr. Cziniel Mónika. Újszülöttkorban kifejezetten jók a speciálisan számukra kialakított biztonságosan használható, vízszintes fekvést biztosító hinták, ezt követően jöhetnek a biztonságos bébihinták és csak nagyobb korban azok a hinták, ahol neki kell kapaszkodnia.

Hintáztatáskor igazodjunk a gyermek kedvéhez, habitusához is, ha kell tartsunk szünetet, lassítsunk a tempón, változtassuk meg a lendítések irányát és az erősségét, és ne ingereljük túl a babát! – javasolja a doktornő. Ha egyedül nem mer hintázni, akkor vegyük az ölünkbe és úgy üljünk bele például egy hintaágyba vagy függőszékbe, ahol együtt hintázunk vele. Biztonságos környezetben, egy türelmes szülő segítségével, aki közben énekel, mondókázik könnyebben megszokhatja és élvezni fogja a hintázást a pici.

Kapcsolódó cikkeink hintázás témában: