Magyarországon a kisgyermekes munkavállaló anyák aránya alacsony, 13 százalék, szemben az OECD átlagával (53%) vagy a szomszédos országokéval (56%). Mi lehet ennek az oka? Baranyi Eszter, mesteroktató (BCE MNB Tanszék) írása az Indexen jelent meg.
Az ok sokféle lehet: kulturális különbségekből adódó, a családtámogatási rendszereknek is köze lehet hozzá, de gyakran azt szokás vizsgálni, hogy a gyerekek napközbeni ellátása hozzáférhető-e. Magyarán van-e elég bölcsőde, és mibe kerül a családoknak mindez.
Egy 2015-ös KSH-elemzés szerint a magyar nők háromnegyede úgy tervezi, hogy addig maradnak otthon, míg a gyerek betölti a harmadik életévét. A többség azért tervezi így, mert úgy gondolja, hogy egy gyereknek az anyja mellett van a legjobb helye az óvodáig. A megkérdezettek egyharmada mondta azt, hogy ha a bölcsődei hálózat kiterjedtebb volna, akkor hamarabb visszamenne dolgozni.
A családok nettó jövedelmük 4 százalékát teszi ki a kisgyermekek napközbeni ellátásának költsége, ez meglehetősen jó arány: a holland 20, az angol 34 százalékkal, vagy az OECD átlag 13 százalékával szemben.
Itthon a bölcsődések több mint négyötödét állami (önkormányzati) bölcsibe íratják be, ráadásul az utóbbi időkben növekedett a férőhelyek száma.
Ha a költségeket nézzük, akkor jelentős eltérés mutatkozik abban, hogy egy kisgyermek állami-vagy magánbölcsibe jár-e. Az állami bölcsödéhez képest magasabb (11-14 százalék), de még így is nemzetközi viszonylatban a középmezőnybe tartoznak, azaz nem kiugróak más országokhoz viszonyítva, olyan országokat is figyelembe véve, ahol sokkal magasabb a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya.
Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy az anyák otthonmaradása mögött más szempontok hangsúlyosak, ilyen lehet az a vélekedés, hogy óvodáskorig a gyereknek jobb, ha otthon van az édesanyjával, mint a bölcsődében.
Kapcsolódó cikkeink:
- Tízből csak három munkahely családbarát
- GYES vagy bölcsi?
- Hiába a több támogatás, nem születik több gyerek
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
