Hogyan változik a barátság a gyermekeknél?

Mikor kezdenek barátkozni a gyerekek?

A gyerekek 1-2 éves korukban ahelyett, hogy “legjobb barátot” választanának maguknak, közösen játszanak más gyerekekkel – először még csak nem is együtt, hanem csak megfigyelik a másikat játék közben, majd egymás mellett játszanak, amire elkezdenek közösen játszani. A játszótársak általában az ismerős, barát, rokon családok gyermekei. Az eltérő a gyerekeknél, hogy több játékostárssal, vagy csak néhánnyal érzik-e jól magukat.

Ahogy a gyermekek idősebbek lesznek és fejlődnek a verbális készségeik, már azt is el tudják mondani, kivel játszanak szívesen. Mivel a kisgyerekek még nem igazán vannak birtokában olyan készségeknek, amelyekre szükségük lehet a barátsághoz – mint az osztozkodás, a problémamegoldás, megérteni a másik nézőpontját -, ezekben lehet, hogy segítségre szorulnak. Szülőként segíthetünk nekik, hogy ezeket a készségeket elkezdjék tanulni és gyakorolni a közös játék során.

Például meg lehet tanítani, ha ugyanazzal a játékkal játszunk a gyerekkel, hogy mit jelent, hogy valaki sorra kerül. Amikor közösen építünk egy tornyot, akkor felváltva tehetünk rá elemeket, mindenki a maga körében.

Kapcsolódó: Mikortól igényli egy kisgyerek, hogy más gyerekekkel is játszhasson?

Az osztozást modellezhetjük például a közös gyurmázás során, amikor adunk neki egy darabot, egyet magunknak a gyurmából, és mondhatjuk is, hogy “osszuk meg a gyurmát, egyet neked, egyet nekem”. Ha egy ideje játszunk vele, és megkérjük, hogy ossza meg velünk a játékot, amivel játszik, és nekünk is odaadja, dicsérjük meg, köszönjük meg az osztozkodást.

Hogyan fejlődik a barátság a gyereknél?

A gyermekek gondolkodása arról, hogy mi a barátság, folyamatosan változik fejlődésük során. Robert Selman, amerikai pszichológus, aki a gyermekkori szociális fejlődés szakértője, egy 5 állomású (0-4. szint) keretrendszert állított fel annak meghatározására, milyen szakaszokon mennek keresztül a gyermekek, miközben tanulják, hogyan tegyenek szert barátokra, és hogyan tartsák is meg a barátságokat.

Ennek a 0. szintje az aktuális, időszakos játszótársak, nagyjából a gyerekek 3-7 éves közötti életszakaszában. Ilyenkor a barátokra pillanatnyi játszótársakként tekintenek, és a barátság a közös szórakozásról szól. A barátok általában olyan gyerekek közül kerülnek ki, akik a közelben élnek, és hasonló az érdeklődésük.

Kapcsolódó: Így fejleszd a totyogó szociális készségeit

Az ekkora gyerekek még kevéssé tudnak más nézőpontját látni, megérteni, ezért azt feltételezik, hogy más gyerekek is hasonlóan gondolkodnak, mint ők, ezért frusztráltak lehetnek, ha kiderül, hogy a játszótársaknak más a véleménye. Ilyenkor hajlamosak olyan megjegyzéseket tenni, mint a “már nem a barátom”.

Az 1. szint az egyirányú segítségnyújtás, amely hozzávetőleg 4-9 éves életkorban lehetséges. A gyerekek itt már értik, hogy a barátság nem csak az, hogy közösen játszanak, vesznek részt valamiben, de még mindig gyakorlatiasan gondolkodnak a barátságról. Barátoknak nevezik azokat, akik valamilyen kedves dolgot tesznek értük, foglalnak nekik helyet az asztalnál, ajándékot adnak nekik, és hasonlók. De arra nem igazán gondolnak, ők maguk mit tehetnének a barátságért.

Ebben az életszakaszban nagyon fontos a gyerekeknek, hogy legyenek barátaik, ezért inkább még egy kevésbé jó baráttal sem szakítják meg a kapcsolatot.

A 2. szint, amikor a barátság már egy kétirányú, korrekt együttműködést jelent, ez hozzávetőleg a 6-12 éves korosztálynál lehetséges. Ekkor a sajátjuk mellett már a barátjuk nézőpontját is figyelembe tudják venni a gyerekek, de nem egyszerre. Tehát megértik a másik nézőpontját, de nem tudnak olyan megfigyelői nézőpontba helyezkedni, amely segítene, hogyan működjenek együtt.

A tisztesség és a kölcsönösség nagyon fontos ebben a szakaszban a gyerekeknek a barátságban, és erről igencsak mereven gondolkodnak. Tehát, ha tesznek egy kedves gesztust, adnak valamilyen ajándékot, stb., a barátjuknak, elvárják, hogy legközelebb ezt viszonozzák. Ha ez nem történik meg, az a barátság romlásához, felbomlásához is vezethet.

A gyerekek ebben a szakaszban gyakran féltékenyek, és fontos számukra a beilleszkedés azáltal, hogy ugyanolyanok legyenek, mint a többiek. Ekkor könnyen ítélkezhetnek maguk és mások felett, és olyan megjegyzéseket tehetnek, mint a “senki nem fog kedvelni, mert ilyen bénán vágták le a hajam”.

Kapcsolódó: Így fejlődik társas lénnyé

Ebben a szakaszban hajlamosak a gyerekek kis baráti csoportokat, klikkeket kialakítani, a hasonló érdeklődés alapján, melyeket titkos klubnak is nevezhetnek, saját szabályokkal. Az pedig akár vitákat is vonhat maga után, hogy ki lehet tag a klubban, és ki nem.

A szabályok meghatározását, a tárgyalókészséget fontos elsajátítani, hogy jobban megérthessék a társas kapcsolatok működését, de ha az együttműködési képességeik még hiányosak, az oda vezethet, hogy egyes gyerekek uralkodhatnak a baráti csoportban, míg másokat kizárhatnak.

A 3. szintnél a barátság már bensőséges, kölcsönös kapcsolat, hozzávetőlegesen a 11-15 éves korosztálynál. A barátok ekkor már segítik egymást a problémamegoldásban, és olyan gondolatokat osztanak meg a másikkal, amit nem osztanak meg mással. Tudnak kompromisszumot kötni, és anélkül segítenek a másiknak, tesznek kedves dolgokat, hogy cserébe elvárnák ugyanazt, mert valóban törődnek a másikkal.

A lányok a fiúknál gyakrabban választhatnak legjobb barátot, akivel mindent együtt csinálnak, és árulásnak érezhetik, ha a legjobb barát más gyerekkel kezd időt tölteni.

A 4. szint az érett barátság, amelyet hozzávetőleg 12 éves kortól felnőttkorig tudnak kialakítani. Ebben a szakaszban fontos a barátokkal való érzelmi közelség, elfogadják és értékelik a maguk és a barátok közti különbségeket. Ekkor valószínűleg már kevésbé birtokló típusúak, ezért nem érzik fenyegetésnek, ha a barátaiknak vannak más kapcsolataik is. Ezen a szinten fontos a bizalom, a támogatás, és az, hogy a kapcsolat idővel is megmaradjon, az olyan időszakok ellenére, amikor szét kell válniuk.

Néhány dolog, amit a gyerekek a barátságoktól kaphatnak, tanulhatnak

A barátságok olyan készségeket fejlesztenek, melyek növelik a gyerekek bölcsességét, önbizalmát, önbecsülését.
A gyerekek megtanulják, mit jelent az igaz barátság, milyenek a jó barátok.
Megtanulják, hogyan kell kezelni a konfliktusokat, nehézségeket. Ha konfliktus merül fel a barátok között, szülőként ez lehetőség arra, hogy segítsük a gyereket eligazodni a konfliktusok terén.
A barátokkal megbeszélhetik aggályaikat, félelmeiket, és nem érzik magukat egyedül.
Megtapasztalják, milyen jó érzés új barátságot kötni, majd építeni egy barátságot.
Ha más gyerekekkel játszanak együtt, azzal vezetői és döntéshozatali képességeik is fejlődhetnek, hiszen ők maguk menedzselhetik a barátságukat.
A szabad játék más gyerekekkel segíti a képzelőerő fejlődését is.
Megismerhetik, más családok hogy működnek, és megtanulják kezelni az olyan helyzeteket, amikor a sajátjuktól némileg eltérő családi helyzettel szembesülnek.