Kisgyerek

Ezért fontos a kisgyerek “Nem” korszaka

Egy hétköznapinak tűnő kérdésre is rávágja a kisgyermeked azt, hogy nem? Megnyugodhatsz, ez egy teljesen normális időszak. Mit érdemes tenni?
2021. November 12.
Ezért fontos a kisgyerek "Nem" korszaka (Fotó: Getty Images)

A kisgyermekkorban elképesztő ütemben fejlődnek a gyerekek. “Az agyuk fejlődésének leggyorsabb időszakát élik meg ekkor – másodpercenként 700 új idegi kapcsolat jön létre” – idézi a todaysparent.com Kathryn Smerling családpszichológust.

Ez a robbanásszerű fejlődés vezethet a “Nem” korszakhoz is – a kisgyerekek ekkor kezdenek rájönni, hogy ők nem a szüleik kiterjesztései, az elkülönülés pedig szükséges ahhoz, hogy önálló kis egyénné váljanak.

Az állandó “Nem-mel” azonban a szülőt is próbára teszi a kisgyermek. Cindy Huang, a Columbia Egyetem Tanári Iskolájának tanácsadó pszichológiai adjunktusa szerint pedig az, ahogy a szülők erre a korlátokat próbálgató viselkedésre reagálnak, úgy tanulnak ebből a gyerekek. “Megtanulják a saját viselkedésük szabályait, és azt, hogyan igazodjanak el az őket körülvevő összetett társadalmi világban.”

Az újonnan felismert hangjuk segít nekik a határaik felállításában.

Érthető, ha kisgyerekes szülőként úgy látod, hogy idővel majd biztosan értékeled, amit ebből az időszakból tanult a gyermeked, de jelenleg nem egyszerű kezelned ezt a korszakot. Mit érdemes tenni ilyenkor?

Először is, nem érdemes vitatkozni a kisgyermekkel, mert várhatóan úgy is nemet fog mondani. Egy okos stratégia alkalmazása segít megteremteni az alapját egy erős, pozitív kapcsolathoz a szülő és a gyermek között. A portál szerint ebben segíthetnek a következő technikák.

Engedd dönteni

Ez nem azt jelenti, hogy ezentúl ő dönt mindenben, csupán azt, hogy adsz neki két választási lehetőséget (amik neked is megfelelnek), ő pedig ezekből választhat. Például: “Tojást vagy szendvicset ennél?”, “A sárga, kutyás pulcsit vennéd inkább fel, vagy a zöldez, amit az autó van?”. Ez máris segíthet elkerülni a “Nem-et”.

Ne reagálj azonnal

Érthető, hogy nem egyszerű nem elveszíteni a türelmedet, ha a gyerek kér egy kekszet, odaadod neki, majd hirtelen ledobja a földre, majd hisztizni kezd, amiért a keksz a földön van. Smerling szerint ilyenkor jobb, ha megpróbálod tudomásul venni, hogy nem akarja a kekszet, és békén hagyod. Ne alkudozz vele, ne próbáld megállítani a hisztit, csak tarts egy kis szünetet. Lehetséges, hogy pár perc elég is, hogy túl legyen ezen a helyzeten a gyermek, majd át is térhetsz vele egy másik tevékenységre.

Engedd segíteni

A kisgyerekek szeretnének olyanok lenni, mint a felnőttek, azt csinálni, amit a szüleik. Éreztesd vele, hogy nélkülözhetetlen bizonyos feladatokban: például kérd meg, hogy gyűjtse össze egy kosárba a szétdobált játékokat, vagy vegyen le egy terméket a polcról a boltban. Majd köszönd meg neki, és jutalmazd egy nagy mosollyal.

Vond el a figyelmét

Ha semmi más nem működik, megpróbálhatsz játszani vele egy kukucsosat, vagy énekelni neki egy dalt. Ezt jó eséllyel követi majd nevetés, mert azt fogja gondolni a kisgyerek, hogy: nahát, anya vagy apa olyan vicceset csinál – de várjunk csak, mire is mondtam az előbb nemet?

Időnként mondj “Igen-t”

Amikor fontos, vagy éppen veszélyes dolgokról van szó, természetesen legyél következetes abban, hogy “Nem-et” mondasz. Vannak dolgok, amiknél ki kell tartani a “Nem” mellett, ellenkező esetben a hiszti a sikerhez vezető útnak tűnhet, és csak fokozhatja a rossz viselkedést.

De néha a szülők hajlamosak beleragadni a “Nem-be”, és ha a gyerek “Nem-et” mond, azonnal, szinte gondolkodás nélkül ők is rávágják ugyanezt. De vannak helyzetek, amikor nem is annyira nagy baj, ha valami nem tetszik neki. Például ha nem akarja felvenni a ruhát, amit ajánlasz neki, hadd viselje azt, amit ő szeretne. Ettől úgy érezheti, hogy egy kicsit gyakorolhatja a kontrollt, és ettől el is tűnhet a frusztrációja.

Forrás: todaysparent.com