Gyerek

Nem készítjük fel a gyerekeinket a jövőre

A magyar társdalom legszívesebben megállítaná az időt és a gyerekeik jövőjeként a saját múltját képzeli el. Megjelent a Tárki Társadalmi Riport 2018 című kiadványa.
2018. November 07.
Semennyire sem készítjük fel a gyerekeinket a jövőre

Mennyire készítjük fel a magyar tanulókat a boldog jövőre? – erre a kérdésre kereste a választ Lannert Judit a Tárki Társadalmi Riport 2018 című kiadványában, a válasz pedig: semennyire. Az oktatással foglalkozó tanulmányról a hvg.hu írt.

“Jövősokkos állapotban van a magyar társadalom, ha tehetné, megállítaná az idő kerekét, a fiatalok jövőjeként legszívesebben a saját múltját képzelné el” – ezzel a mondattal zárul Lannert Judit oktatáskutató elemzése.

A tanulmány főbb állításai:

  • Egyre nagyobb a szakadék a fiatalabb és az idősebb generációk között: a fiatalok gimnáziumban képzelik el a továbbtanulást, az idősebbek szakképzést szánnának nekik.
  • Az iskola feladata a magyarok szerint, hogy nevelje a gyereket rendre és fegyelemre és adjon egy jó szakmát.
  • Játékról, szórakozásról, örömteli tanulásról szó sincs az elvárások megfogalmazásakor, pedig a tanulmány szerzője szerint a gyerekek örömteli tanulását kellene a középpontba helyezni. Komplex műveltségterületeken keresztül kellene a kompetenciákat fejleszteni. A magyar oktatás azonban nagyon nem ebbe az irányba tart.
  • Az elmúlt 18 évben nemcsak a PISA-tesztek eredményei romlottak, hanem a gyerekek tanulási motivációi is. A magyar diákok sokat neteznek, de nem információszerzésre vagy tanulásra használják, hanem játékra, közösségi oldalon lógásra, ez meg is látszik: utolsók vagyunk Európában a digitális szövegértés területén.
  • A gyerekek nem szeretnek tanulni, leginkább azért mert a tanterv túlzsúfolt, ismeretközpontú, nem megfelelőek a pedagógiai módszerek. Idő előtt abba is hagyják az iskolát.
  • A magyar iskolarendszer nem demokratizál, nem segíti a hátrányos helyzetű gyerekeket, az átlagosnál alacsonyabb azon tanulók aránya, akik jobban teljesítenek az iskolában, mint ahogy az a családi hátterük alapján várható lenne.
  • A gyerekeket korán szelektálják, nemcsak a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban rejlik ez a lehetőség, hanem az egyházi fenntartású intézmények gyarapodásával a középosztály gyerekeinek elkülönítése jóval 10 éves kor előtt elkezdődik.
  • A pedagógusok nincsenek felkészülve arra, hogy differenciáltan tanítsanak.

Bernát Anikó szociológus, a Tárki kutatója arról ír a Társadalmi Riport másik tanulmányában, hogy egyre kevesebb roma jut el a középiskoláig, a csúcsnak számító 2014-es 37,2 százalékhoz képest ez az arányszám már csak 24,2 százalék. A cigány egyetemisták aránya egy százalék alatti, 80 százalékuknak általános iskolai végzettsége van. A korai iskolaelhagyók döntő többsége is roma.

A társadalmi mobilitás alacsony, a felfelé mobilitás a második legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent 15 másik uniós országhoz képest.

A magyar iskolarendszer szelektív, a származási hátrányokat nem csökkenti.

A felnőttek pedig akkor sem tanulnának, ha lenne rá lehetőségük.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: HVG.hu