Gyerek

Nem az a jó, ha túl jó a gyerek

Ne örüljünk annyira, ha gyerekünk mindig nagyon jól viselkedik, soha semmi gond nincs vele, nem ellenkezik és eszébe sem jut soha hisztizni. Nem jó, ha túl jó a gyerek, mutatjuk, miért.
2021. November 15.
Nem az a jó, ha túl jó a gyerek (fotó: Getty Images)

A jó gyerek definíciója az általános nézet (és iskolák) szerint, hogy a gyerek nem zavar túl sok vizet és teljesíti a kéréseket, utasításokat zokszó nélkül, csakhogy ez a viselkedés azt is jelentheti, hogy elnyomja magában a negatív érzéseit – olvasható az nlc.hu-n. Általában azok a gyerekek, akik túl jók, túl jól viselkednek minden körülmények között, a rájuk nehezedő elvárások miatt viselkednek így.

A cikk felidézi Popper Péter ebben a témában kifejtett gondolatait: “…ha nem vagy olyan, mint a többi, jön a retorzió. Ha megnézzük, hogy ma milyen a kívánatos gyerek a pedagógia számára: olyan gyerek, akivel nincsenek konfliktusok. A konfliktust ma már úgy értelmezzük, hogy patológia. (…) Jó célkitűzés-e, hogy mindenkit egyformán négyszögletesre kell kalapálni, és ezt ki kell szolgálni a pszichológiának? Karakterdefektes (jellemhibás) embereket akarunk kitenyészteni?”

Az iskolának és a szülőknek is nagyon kényelmes egy olyan gyerek, aki mindig engedelmesen csinálja, amit mondanak neki, nem vitatkozik, nem ütközik, csak éppen ez a gyereknek nem jó.

Joanne Stern családterapeuta a Parenting is a Contact Sport: 8 Ways to Stay Connected to Your Kids for Life című könyvében szintén azt állítja, hogy nem egészséges, ha a gyerek folyton jól viselkedik – írja a cikk. Az olyan gyerek, aki mindent úgy csinál, ahogy elvárják tőle és mindig engedelmes, nem tanulja meg hogyan elégítse ki a szükségleteit, nem tanul meg gondoskodni magáról, mert mindig kifele figyel a környezetére, hogy megfeleljen nekik.

A családterapeuta példának egy 12 éves páciensét hozza fel, aki engedelmes gyerek volt, majd a tinikorba lépve elkezdett hazudozni a szüleinek, kiszökött éjszaka a házból, és evészavar is kialakult nála. Mindez azt mutatta a terapeutának, hogy a gyerek úgy érzi, nincs semmi kontrollja a saját élete felett, mert egész gyerekkorában átadta a teljes irányítást a szüleinek. Jó gyerek – ennyi volt a definíciója, ami azt is jelentette, hogy nem hozott döntéseket a saját érdekében az életkorához mérten.

Az ilyen gyerekeknek gyakran nincs önbizalmuk, nem szerez bizonyítékot a saját kompetenciáiról, hiszen ahhoz, hogy tudjam rátermett vagyok, néha bizony konfrontálódni kell.

Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó a lapnak elmondta, hogy a túl jó gyerekek viselkedése mögött általában meghúzódik a háttérben egy olyan motiváció, ami kicsit sem jelent jót: “Tapasztalatom szerint a mindenben engedelmeskedő gyerek valószínűleg megtanult félni attól, hogy milyen retorziók érik, ha nem így tesz – ez szeretetmegvonás, harag vagy bármi egyéb szankció is lehet. Emellett akár ő lehet az is, aki megtanulta a szülő életének nehézségeit, problémáit kompenzálni, nemcsak kis felnőttként gondoskodik a szülőről, de nem okozhat extra problémát, terhet sem. Az ellentétek, a viták vagy akár a rosszalkodás természetes része az emberi fejlődésnek, főként gyerekkorban – itt tanuljuk meg, hogy a környezet miként reagál ránk, hol vannak a határok, miként hatunk másokra és ők ránk – tehát rengeteg, a szocializációval, kapcsolatokkal összefüggésben lévő dolgot, és emellett azt is, hogy egyéniségünk, vágyaink, határaink is megjelenhetnek ezeken belül és mellett.”

Az a gyerek, aki ilyen környezetből jön, később könnyen szembe találhatja magát a megfelelési kényszerrel, szorongással, alacsony önértékeléssel vagy akár kapcsolati függéssel. “Arról nem is beszélve, hogy legyengülhet az a képessége, hogy döntéseket hozzon, kiálljon magáért, vagy hogy kilépjen egy bántalmazó kapcsolatból.”

A szakember azt is elmondta, hogy beszélgetéssel, őszinteséggel, bizalommal lehet egyensúlyban tartani a kapcsolatainkat és javítani rajtuk, ha sérülnek. A konfliktus is az élet része, a legtöbb esetben megbeszélhető a probléma, de ehhez az kell, hogy a felek elkötelezettek legyenek egymás iránt.

Forrás: nlc.hu