Nálunk is találkozhatunk két inváziós növénnyel: a kaukázusi medvetalppal és a Szosznovszkij-medvetalppal. Mindkettő növény esetében már a puszta érintése is súlyos következményekkel járhat, a bőrön égési sérüléseket okozhat, szembe kerülve pedig komoly látásproblémát, sőt, akár vakságot is okozhat.
A növényekről és a védekezésről Dr. Török Pétert, a Debreceni Egyetem növényökológus professzorát és Dr. Béni Szabolcsot, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatóját kérdezte a 24.hu.
- Kapcsolódó: A tejfölt felejtsd el égésre
Figyelmeztető jel: a hatalmas méret
Hatalmas, impozáns külsejű évelő növényekről van szó, a legnagyobb termetű lágyszárúak Európában: átlagosan 3 méteresre nőnek, de előfordulnak 5, a kaukázusi medvetalp esetében pedig akár 7 méteres példányok is – mondta a 24.hu-nak Török Péter. Hozzáteszi: ha a levelek jellegzetes alakja vagy a nagyméretű virágzat nem is kelt gyanút, a növény hatalmas termete mindenképpen figyelmeztető jel lehet a laikus számára is.
A két faj emberi szervezetre gyakorolt hatása szinte azonos, elterjedésük helye és módja azonban eltér. A kaukázusi medvetalp hazánkban főként magánkertekből és arborétumokból vadult ki. A csapadékos időjárást kedveli, eddig elsősorban Vas megyében, a nyugati határszélen, Zirc környékén és az Északi-középhegység néhány pontján találkozhatunk vele.
A Szosznovszkij-medvetalp története a Szovjetunió “hőskorába” nyúlik vissza: mivel a növény gyorsan és nagyra nő, a volt szovjet tagköztársaságokban elterjesztették, hogy takarmányként használják fel, így került be hazánkba is. A tehenek teje azonban keserű lett tőle, amikor belátták a kudarcot, egyszerűen magára hagyták a növényt.
Ma is jókora állománya van szerte az egykori tagköztársaságokban a Baltikumtól Fehéroroszországon át Ukrajnáig, és mivel északkeleti szomszédunkban ma sem irtják, a magok a Tiszán jutnak el hazánkba. Ebből következik az is, hogy itthon elsősorban a Felső-Tisza vidékén telepszik meg, ráadásul állandó a magutánpótlás.
Mindkét fajnak magas a víz- és fényigénye, ami azért meghatározza a magyarországi terjedésüket, megtelepedésre kisebb-nagyobb vízfolyások közelében, csapadékosabb klímájú dombvidéki területeken valamint a hazai középhegységekben lehet számítani – emeli ki a professzor.
Aktív és szakszerű beavatkozással nem reménytelen az ellenük folytatott küzdelem, de nagy területen, ha már megtelepedett a növény, akkor nehezebb a dolgunk. Török Péter elmondta, hogy nagyon fontos a megtelepedés kezdeti fázisaiban megjelent egy vagy néhány egyedet még termésérés előtt elpusztítani, hiszen egy-egy növény akár húszezer termést is érlelhet, melyek jó részét a víz messze sodorhatja.
Egyébként, ha bárki találkozik medvetalppal, akkor észlelése bejelentési kötelezettséggel jár, azaz értesítenie kell a területen illetékes természetvédelmi hatóságot.
- Kapcsolódó: Égési sérülés gyerekeknél: kezelés, teendő
Amiért el kell kerülni
Béni Szabolcs megerősíti a 24.hu-nak, hogy, hatásukat tekintve a két növény azonos, nincs értelme róluk külön beszélni. Elég csak hozzájuk érni és máris bak lehet, de ha még a virágát is letépjük, vagy letörjük a szárát, akkor máris jókora mennyiségben érintkezünk vele.
Ilyenkor az UVA-sugarak hatására – nem kell hozzá közvetlen napfény, -árnyékban is érnek minket – a furanokumarin egyre komolyabb tüneteket okozó sejttoxikus anyaggá alakul a bőrön – magyarázza a szakember.
Először bőrpír jelentkezik, majd hólyagos, akár másodfokú égési sérülésekhez hasonló sebek jelennek meg, amelyek önmagukban is nagyon fájdalmasak, és ha a hólyagok kifakadnak, fennáll a bakteriális felülfertőzés veszélye is. Szembe kerülve nagyon intenzív gyulladást okoz, komoly szemproblémák léphetnek fel, a másodlagos fertőzések pedig vaksághoz vezethetnek – nem gyakori, de volt rá nem egy példa.
Ha érintkezünk a növénnyel, akkor nagyon fontos a gyors cselekvés: azonnal öblítsük le hideg vízzel az érintett felületet, majd , ha bőrfelületről van szó, szappanos langyos vízzel folytassuk az leöblítést. Tekerjünk rá egy pólót, bármit, ami megakadályozza, hogy fény érje. Szembe kerülés esetén védjük a szemet napszemüveggel, a gyereknek akár kézzel takarjuk le a szemét. Utóbbi esetben, azaz, ha a szemünkbe került a méreganyag, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz.
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
