Gyerek

Így viselik a szülők és a gyerekek a karantént

Az ELTE pszichológus kutatói 5 ezer fő bevonásával végeztek felmérést többek között arról, hogyan reagálunk a járvány miatt elrendelt intézkedésekre, veszélyesnek tartjuk-e a vírust, milyen az online tanulás.
2020. Május 04.
Hogy viseljük a bezártságot? (fotó: Getty Images)

Az ELTE PPK kutatói ötezer fő bevonásával készítettek felmérést arról, hogyan reagálunk a járvány miatt elrendelt intézkedésekre, hogyan érintenek minket a járvány okozta életmódbeli változások. Urbán Róbertet, a kutatós vezetőjét, az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék vezetőjét kérdezte interjújában az ELTE TTK Biológiai Intézete. Ebből az interjúból szemléztünk.

Kötelező bezártság: hogy viseljük?

Nehezen. Krónikus stresszhelyzet van, kiegészítve ingermegvonással. Bizonytalan a jövő, sokan kontrollvesztést élnek meg. Az egész helyzetet átszínezi a krízis, azaz a váratlan, külső tényezők által megváltozott élethelyzet, amiben az eddig megszokott működési mechanizmusok helyére újakat kell kitalálni, kialakítani. A bezártság egy nagyon komplex élethelyzettel jár.

A kutató úgy látja ugyanakkor, hogy az emberek nagy többsége túl lesz ezen a helyzeten és vissza tud térni a megszokott életéhez.

A járvány egyik hozadéka az elmagányosodás, ami különösen az időseket sújtja. “Egy kicsit azt érzem, hogy átbillent a mérleg. A szabadságunkból és az emberi természetünkből sok elemet feláldozunk az egészségért. Az emberi természet társas természet. Az evolúció által is a társas mechanizmusok kerültek előtérbe, amiket most felül kell írnunk a védekezés érdekében” – mondja a kutató.

Az online tér nem képes pótolni a találkozások hiányát, hiányoznak nem csupán az illatok, a másik mozgása, a gesztusok, hanem sokkal fárasztóbb és fokozottabb figyelmet is igényel, ha csak vizuális és auditoros csatornán keresztül érintkezünk.

Az otthontanulás milyen hatással lehet a diákokra?

A kutató szerint ez azoknak a tanulóknak lehet érdekes tapasztalat, akiknek adottak az otthontanuláshoz a feltételeik. “Azok a gyerekek, akik társadalmi, gazdasági szempontból kevésbé szerencsés helyzetben élnek, ahol a feltételek egyáltalán nem vagy csak minimálisan adottak (egy számítógépen kellene megoldani a home office-t és a tanulást), ott elképzelhető, hogy elmaradnak a tanulásban. A társadalmi egyenlőtlenségek tovább fognak nőni a helyzet hatására.”

Mit tegyen és mit ne a szülő?

A kutató szerint nem szabadna a szülőknek azt a hibát elkövetniük, hogy a gyerek minden percét betáblázzák, de a teljes rendszertelenség sem jó megoldás. Valahol a kettő között kéne megtalálni az egyensúlyt, a szabad időre a gyerekeknek ugyanúgy szükségük van. “Talán Vekerdy Tamás mondta, hogy egy kicsit kell hagyni unatkozni a gyerekeket.”

Változik-e a viselkedésünk, ha vége a járványnak?

Urbán Róbert szerint nehéz a viselkedésünket megváltoztatni. “Ha minden visszatér a régi kerékvágásba, akkor a viselkedés is visszatér a régi kerékvágásba. Ha az életmódunkat meghatározó tényezők nem változnak, akkor a viselkedésünk is ugyanaz lesz” – fogalmaz.

A kutatásból az is kiderült, hogy

  • A nők nagyobb arányban követik a megelőző intézkedéseket.
  • Az idősebbek nagyobb arányban követik a maszk és a távolságtartással kapcsolatos szabályzásokat, de kevésbé tartják be a kézmosással és -fertőtlenítéssel kapcsolatos javaslatokat.
  • Azok, akik egészségesebbnek tartják magukat, egyes preventív viselkedéseket kevésbé tartanak be.
  • A maszkviselési szokásokkal kapcsolatban úgy tűnik, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban használnak maszkot.

Forrás: biologia.elte.hu