Gyerek

Gyerekverés a Boráros téren: egy 9 éves volt a leggaládabb

Vasárnap délután egy belvárosi skate-parkban egy agresszív gyerekcsoport megtámadta az ott játszó gyerekeket. A rendőrök elfogták őket. A legidősebb támadó sem volt még 13 éves sem.
2019. Szeptember 11.
A skate-park (fotó: Mohos Márton / 24.hu)

Balavány György, a 24.hu újságírója írta meg fia történetét.

Vasárnap délután a Boráros téri, a város egyik legnagyobb skate-parkjában egy agresszív gyerekcsapat megtámadta a parkban játszó gyerekeket. Ököllel verték, majd mikor levitték a földre, meg is rugdosták őket. Elvették a táskáikat és elfutottak, de nem sokkal később a rendőrök elfogták őket.

Az újságíró fia, Zsiga, a megtámadott gyerekek között volt. “Az esetről úgy értesültem, hogy délután öt körül a tizenhárom éves fiam felhívott telefonon: Apa, nyugi, jól vagyok, de bevittek a rendőrségre kihallgatni. Megtámadtak minket, elvitték a táskámat mindenemmel. A rendőrök tök rendesek, még csokit is adtak. Légyszi, gyertek be hozzám. Remegett a hangja. Ami azt illeti, az enyém is” – írja Balavány.

Zsiga a rajtaütés közben épp az ugrató tetején volt és sikerült hátrább húzódnia.

Először csak páran voltak a pályán ilyen srácok, jó fejnek tűntek, le is pacsiztam velük – mondta a kihallgatáson a fiú. Aztán elmentek, de kétszer annyian jöttek vissza, mocskolódtak, “kutyáztak”, és kezdődött a verés. Le voltam fagyva, le voltam sokkolva, nem tudtam, mit kell csinálni, mi lesz, egyáltalán túlélik-e, olyan erővel rúgták őket. Mikor a támadók látták, hogy már többen mennek feléjük, felkapták a táskákat és elrohantak, egyenesen bele a rendőrökbe, akiknek addigra szólt valaki. Akkor odamentünk mi is, gyorsan lőttem egy képet, de nem nagyon sikerült, mert ideges voltam. Az egyik srác a támadók közül még a rendőröknek is beszólogatott, “nagyon vicces, hogy bevisznek, úgysem tudnak velem mit csinálni, majd jön az apám.”

A támadók közt a legidősebb még 13 éves sincs, az egyikük pedig épp 9 múlt. “Ő, mármint a kilencéves volt – többek elmondása szerint – a leggaládabb, késsel is fenyegetőzött.”

“A Haller utcai kapitányságon szépen kezelték a helyzetet. Nyilván mindenkinek órákat kellett várakozni, de ennivalóval, vízzel, édességgel kínálták a sértetteket, és behívtak az otthon levő munkatársak közül is néhányat, hogy gyorsabban haladjunk; a Zsigát kihallgató rendőrnő betegszabiról jött be. A támadók csoportját és a megtámadottakét elkülönítették, sőt, a szülői csoportokat is” – folytatja Balavány.

Egy apuka, akik a támadók egyikének szülője, bement arra a folyosóra, ahol a sértettek szülei voltak és azt mondta, “nem érti, mit keres az ő fia itt, higgyük el, nem rossz gyerek, mindig mondja neki, hogy ne barátkozzon azokkal a rossz fiúkkal, és most tessék.”

“Öreg éjjel volt, mikor kijöhettünk végre, a rendőrnő körbevezetett, hogy ne haladjunk át az agresszorok szüleinek idegesen cigiző csoportján; kint álltak a bejárat előtt, feldúltak voltak és hangosak.”

“Zsiga is kimerült volt, azzal a feltétellel mehetett el ebéd után, hogy legalább lefekvés előtt megírja a leckét, de most ezt közös megegyezéssel elengedtük. Kértem, hogy egy ideig kerülje a Borárost, mert esetleg visszajönnek ezek a fiúk, vagy a barátaik, vagy a rokonságuk, mindegy, szóval ne menjen, és az a fojtogató érzésem támadt, hogy félni tanítom. Meg arról is beszéltünk, mekkora kegyelem, hogy senkinek nem esett súlyosabb baja. Meg egy kicsit arról, hogy mi lesz a srácokkal, mármint a támadókkal. Hogy mi a franc van úgy valójában egy kilencéves gyerekkel, aki azt ordítja a Boráros téren fényes nappal, hogy “előveszem a késem és elvágom a torkod, rákos geci?.”

Mert mégiscsak gyerekek voltak a támadók is, vajon mi történhet velük otthon, milyen mintáik vannak?

“Egy percig nem is állítom, hogy egy ilyen ügynek következmény nélkül kell maradni. Tudomásom szerint csoportosan elkövetett garázdaság meg kifosztás miatt kell felelniük. A büntethetőségi korhatár lejjebb szállítása miatt a kifosztást például az a tizenkét éves fiú, akinek ráadásul ez az ügye nem is az első, nem ússza meg: vélhetően zárt intézménybe kerül.

De azért mégiscsak gyerekekről beszélünk, akik nem tudják igazán felmérni a tetteik súlyát. És akik többnyire azt adják tovább a környezetüknek, amit kaptak. A ridegtartásban nevelt gyerek a ridegséget.”

Forrás: 24.hu