Gyerek

Félénk vagy introvertált? Ez a különbség

Bár hasonlónak tűnhetnek, a félénkség és az introvertáltság nem ugyanaz. Mi a különbség köztük? Hogyan segíthetjük a félénk, és hogyan támogathatjuk az introvertált gyermeket?
2021. Január 07.
Félénk vagy introvertált? Ez a különbség (Fotó: Getty Images)

A Weryvellfamily.com egy osztálytermi példával szemlélteti, miben különbözik az introvertáltság a félénkségtől. Ha egy osztályteremben, ahol van egy introvertált és egy félénk gyermek, a tanár szervez valamilyen tevékenységet, amelyben az összes gyerek részt vesz, az introvertált gyermek valószínűleg szívesen olvasna az asztalánál, mert stresszesnek találhatja a játékot az összes többi gyerekkel. Míg a példa szerinti félénk gyermek csatlakozni szeretne a többiekhez, és azért marad az asztalánál, mert fél a többiekhez menni.

Az introvertál személyiségű ember élvezi az egyedül töltött időt, és érzelmileg kimerül, miután sok időt volt másokkal. Egy introvertált személy nem feltétlenül félénk, valójában sokan kiváló szociális készségekkel rendelkeznek. Viszont a társasági tevékenységek után érzelmileg kimerül, és szüksége van az egyedül eltöltött időre ahhoz, hogy feltöltse az “érzelmi akkumulátorait”.

Aki félénk, nem feltétlenül szeretné egyedül tölteni az időt, részt szeretne venni a közös tevékenységben, viszont gyakran nem mer azonnal kommunikálni másokkal, és időre van szüksége ahhoz, hogy feloldódjon.

Hogyan segíthetjük a félénk gyermeket?

A félénkség esetében is fontos, hogy tudatosítsuk, ezzel nincsen semmi baj, minden gyermek különbözik, és van, aki félénkebb másoknál. A Raisingchildren.net.au szerint a félénknek tűnő gyermek gyakran “feloldódik”, amikor megismer egy személyt vagy helyzetet. A portál szerint érdemesebb lehet “lassan feloldódóként”, nem pedig félénkként jellemezni a gyermeket, hogy érezze, nincs semmi baj ezzel, nem tehet arról, hogy félénk.

Nem mindig múlik el a félénkség, ahogy a gyermek idősebb lesz, de megtanulhatja magabiztosabbá és kényelmesebbé tenni a más emberekkel való kapcsolatteremtést, az új helyzeteket. Ebben a következő tippek is segíthetnek.

Tippek, ha kisebb a gyermek

  • Maradjunk a gyermekkel a társasági helyzetekben, például egy játszócsoportban, miközben arra ösztönözzük, hogy fedezze fel azt. Ahogy egyre kényelmes lesz számára a helyzet, fokozatosan, rövid időre eltávolodhatunk, például leülhetünk tőle távolabb, de ha szükséges, visszamehetünk hozzá.
  • Mondjuk el a gyermeknek, hogy az érzései teljesen rendben vannak, és ott vagyunk, hogy segítsünk neki ezeket kezelni. Például: “Látom, hogy félsz egy kicsit, mert nem tudod, ki lesz ott a szülinapozáson. Nézzünk körül együtt, amikor odaérünk.”
  • Ha mások félénknek nevezik a gyermeket, finoman korrigálhatjuk, hogy “Időbe telik, amíg feloldódik, de ha jól érzi magát, nagy örömmel, szívesen játszik.” Ez is azt az üzenetet küldi a gyermeknek, hogy megértjük az érzéseit, és tudjuk, hogy képes kezelni a helyzetet, amikor arra készen áll.
  • Érdemes kerülni a túlzott megnyugtatást, vigasztalást, mert ez küldheti azt az üzenetet, hogy szerintünk ijesztő helyzetről van szó. Ez pedig a félénk viselkedést ösztönözheti.
  • Dicsérjük meg a “bátor” magatartást, például: “Láttam, hogy köszöntötted a kisgyereket a játszótéren, akivel eddig nem találkoztál.”
  • Próbáljuk meg modellezni a magabiztos viselkedést társaságban, ebből is tanulhat a gyermek.

Tippek, ha nagyobb a gyermek

  • Ösztönözzük a közös játékot a barátaival. Ha egy barátjához kap meghívást, kényelmesebben érezheti magát eleinte, ha vele megyünk, majd ezt az időt fokozatosan csökkentjük.
  • Biztassuk iskolán kívüli tevékenységekre – próbáljunk olyanokat találni, amelyek ösztönzik a társas tevékenységet.
  • Segítsük az önértékelése építését azzal, hogy apró lépésekkel ösztönözzük arra, hogy kevésbé legyen félénk.

Hogyan támogathatjuk az introvertált gyermeket?

Az első és legfontosabb, ha megértjük, mit jelent introvertáltnak lenni, ez segít, hogyan támogathatjuk szülőként az introvertált gyermeket. Fogadjuk el, hogy a gyermek szeret időt tölteni egyedül, és hogy valószínűleg inkább néhány közeli barátja lesz, és nem a nagy társaságokat kedveli majd. Ha ezeket elfogadjuk, kevésbé valószínű, hogy több társasági tevékenységeken való részvételre motiválnánk, mint amennyi kényelmes a számára.

Biztosítsunk a gyermeknek időt a társas tevékenységek után, hogy egyedül lehessen és feltöltődhessen. Ha egyik eseményről kell mennie a másikra, az megterhelő lehet a számára, és nyűgös lehet ettől. Az egyedül töltött idő telhet rajzolással, színezéssel, olvasással, elrejtőzéssel a játékerődben, vagy éppen csendes játékkal, ami a gyermeknek jólesik. Ha már kisebb korában biztosítjuk számára ezt az időt, idősebb korában kialakíthatja a saját “feltöltődős” stratégiáját.

Az introvertált gyermek erősségeit érdemes megdicsérnünk, megünnepelnünk. Hiszen remek tulajdonság, ha valaki nagyon jó megfigyelő, alaposan átgondolja a dolgokat, mielőtt cselekszik, vagy csodálatos hallgatóság a beszélgetés során.

Az introvertált gyermek nevelése sem egyszerű, különösen az extrovertált szülők számára, de mint minden gyermeknek, leginkább szeretetre és megértésre van szüksége.

Forrás: verywellfamily.com, raisingchildren.net.au, pbs.org