Gyerek

Ezért baj, hogy rosszul teljesítünk a kompetenciateszteken

A kompetenciateszteken elért magasabb pontszám az életpálya során előnyökkel jár Magyarországon is - állítja egy magyar tanulmány. Amerikai kutatás már korábban ugyanerre a következtetésre jutott.
2020. Február 03.
Ezért baj, hogy rosszul teljesítünk a kompetenciateszteken (fotó: iStock)

A kompetenciamérések elterjedésével pontosabban képet kaphatunk arról, milyen hatást gyakorol az emberek későbbi lehetőségeire a képzés minősége, a Munkaerőpiaci Tükör egyik idei tanulmányában – írj az Index. A kutatók arra jutottak, hogy a kompetenciaméréseken elért magasabb pontszám előnyökkel jár a későbbi életpálya során.

Amerikai kutatók már korábban is erre a következtetésre jutottak: a tesztpontszámok egységnyi javulása átlagosan mintegy 12 százalékkal növeli a felnőttkori éves kereseteket.

A kutatók azt nézték meg, hogyan alakult azoknak a sorsa, akik 2008-ban tizedikesek voltak, megírták a matematika és a szövegértés tesztet, és 2017 októberében (25-26 éves korukban) volt a munkaerőpiaci státuszuk, nem voltak inaktívak vagy tanulók (tehát dolgoztak). Aztán kiszámolták, hogy alakulnak a keresetek és az esélyek a munkanélkülivé válásra a teszteredményekkel összefüggésben.

Az eredmények szerint a matematika és a szövegértés is erősen befolyásolja az egyes munkaerőpiaci kimeneteket. Azoknak a tanulóknak, akik egy szórással jobb tesztpontszámokat érnek el tizedik évfolyamon a matematika teszten, várhatóan 8,5 százalékkal magasabb bérük lesz fiatal munkavállalóként.

Ezért baj, hogy rosszul teljesítünk a kompetenciateszteken

(Forrás: Munkaerőpiaci tükör 2018)

A kutatók eredményei szerint a matematika eredményei erősebben függnek össze a keresetekkel, mint a szövegértésé, hogy ez miért van így, azt egyelőre nem tudjuk.

A kutatók állítják: a jobb kognitív képességek nemcsak magasabb keresetű foglalkozások eléréséhez segítenek hozzá, hanem egy adott foglalkozáson vagy ágazaton belül is jobb (kb. 5 százalékkal) a fizetése azoknak, akik egységnyivel jobb matematikateszt-pontszámot értek el. Vagyis a középiskolás kori kognitív készségek (melyek az iskolában fejleszthetők) nagyon is összefüggnek a későbbi, kora felnőttkori keresetekkel Magyarországon is.

Hasonló eredmény született akkor is, amikor a munkanélküliséget vizsgálták: az egy szórással jobb tizedikes matematikateszt-pontszám 2,7 százalékponttal csökkenti a fiatal felnőttek munkanélküliségi esélyét. Az átlagnál lényegesen rosszabb készségekkel rendelkezők munkanélküliségi esélye bőven 10 százalék feletti.

Az eredmény abban is nagyon érdekes, hogy a kutatók úgy találták, hiába végez el valaki főiskolát, ha rosszul oldotta meg a tizedikes tesztfeladatokat, akkor látszódni fog a fizetésén, hogy valójában gyengék a készségei. A munkanélkülivé válásának esélye viszont alacsonyabb marad, mint a szintén rosszabb képességű, de alacsony végzettségű fiataloké.

Magyarország a készségek mérésére szolgáló teszteken az utóbbi években nem teljesít valami jól, bár a különböző mérések némileg eltérő adatokat mutatnak ezen a téren. Az itt részletezett tanulmányban a hazai fejlesztésű, de nemzetközileg is elismert Országos Kompetenciamérés adatait használták a kutatók, ami egyébként általában jobb képet fest, mint a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő PISA-teszt.

A 2019-es PISA-eredmények alapján a magyar diákok átlagpontszáma kis mértékben javult a legutolsó felméréshez képest, de 2009 óta így is mindhárom területen romlás látszik: olvasásban 18, természettudományokban 12, matematikában 9 pontos a visszaesés az elmúlt tíz évben, és emelkedett a kimondottan gyenge teszteket írók aránya is.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Index.hu