Gyerek

Az éjszakai baglyoknál nagyobb az asztma kockázata

Asztmára és allergiára hajlamosabbak azok, akik túl későn fekszenek le. Jellemzően a tizenévesek vannak fenn hajnalig, de nem csak náluk nő a két betegség kockázata.
2020. Augusztus 29.
Az éjszakai baglyoknál nagyobb az asztma kockázata (fotó: Getty Images)

A tizenévesek általában éjszakai baglyok: nagyon későn fekszenek le, és későn is ébrednek. Egy 2020-as tanulmány arra világított rá, hogy ez minden csak nem egészséges: az éjszakai baglyoknál nagyobb eséllyel alakul ki asztma és allergia.

1684 13 és 14 év közötti serdülők adatait elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az éjszakai baglyoknál nagyobb az asztma kialakulásának kockázata.

Ez az első olyan tanulmány, amely kifejezetten a tizenéveseket vizsgálja ebben a kérdésben, ám a kutatók megjegyzik, hogy az adatok leginkább kérdőívekre épültek és nem alvásvizsgálatokra, azaz nem tudták nyomon követni az alvástevékenységet és időtartamát. Nem ez az első tanulmány, amely kapcsolatba hozta az éjszakai bagolyságot bizonyos egészségügyi kockázatokkal. Általában nagyobb a kockázata az alábbi betegségek kialakulásának azoknál, akik túl sokáig maradnak fenn:

  • szívproblémák
  • anyagcsere-betegség
  • pszichológiai problémák
  • légúti betegség
  • cirkadián ritmus felborulása

Nem csak tizenéveseket érint

Az alváshiány hasonlóan hat a felnőttekre is – mondta Dr. Mitchell Grayson, az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány tanácsadója, gyermekallergiával, asztmával és immunológiával foglalkozó szakember a verywellfamily.com-nak.

Az alvás szinte az összes testi funkciónkra hatással van, ennek hiánya számos területre kihat, többek között az allergiás és asztmás tünetek csökkentett toleranciájával is jár. Más szavakkal, az allergia és az asztma tünetei nem feltétlenül önmagukban rosszabbak, hanem a kialvatlanság következtében fellépő stressz miatt problémásabb a megélése, tolerálása.

Egy korábbi, 2014-es tanulmány is felhívja arra a figyelmet, hogy az éjszakai baglyoknál gyakrabban tapasztalható zihálás, légszomj, légúti tünetek és az asztma kialakulásának esélye is nagyobb.

Jobb alvás, jobb légzés

Az, hogy miért is van így, ma még nem teljesen ismert. Köze lehet a melatonin és a kortizol hormonok szintjéhez, de további kutatásokra van szükség a pontos összefüggések feltárásához.

A jó minőségű alvás erősíti az immunrendszert, javítja a hangulatot, de segít például az inzulinérzékenységben, a hormonszabályozásban és még a súlykontrollban is.

Dr. Michael Breus klinikai pszichológus szerint ha nem is tudjuk rávenni a kamasz gyerekünket (és esetleg önmagunkat) arra, hogy korábban feküdjön le, az alábbi dolgokat azért megteheti mindenki, aki éjszakai bagoly:

  • Este csökkentsük vagy egyáltalán ne vigyünk be a szervezetünkbe koffeint, beleértve a magas koffein tartalmú üdítőket és az energiaitalokat
  • Ne szunyókáljunk napközben, főleg ne hosszasan
  • Képernyőmentes esti rutint kövessünk
  • Ébredéskor természetes fény érjen bennünket vagy a kamaszt, ez segít a test belső órájának visszaállításában
  • Alakítsunk ki lefekvés előtt egy nyugis, csendes, képernyőmentes, lazulós családi rutint, ez mindenkinek segítheti az elalvását.

Az alvási szokások megváltoztatása gyakran javít az allergia és az asztma tüneteiben. Ha nem javulna így sem, akkor mindenképp forduljunk szakemberhez.