Gyerek

Apák külön ágyban

Ha előbb nem is, de amikor a kismama hazaérkezik a kórházból, felvetődik a probléma: hol aludjon a baba. Kényes kérdés ez, mert nincs rá általános recept...
2008. Szeptember 06.

Mondhatjuk, hogy ott lesz a kicsinek jó helye, ahol a szülők jónak látják. Ha az ajtó nyitva van, és olyan hallótávolságban van a baba, hogy még a szuszogását is halljuk, nyugodtan alhat külön szobában.

Gyerekszoba

Lakótelepeken ez könnyen megoldható, mert a szobák kicsik, a falak vékonyak. Ha a kiságy és a szülők ágya egy fal mentén helyezkedik el úgy, hogy fejük a nyitott ajtó felé van közelebb, nyugodtan altathatjuk a gyermeket rögtön a kiszemelt gyerekszobában. Ma már a legtöbb szülő az első hónapokat egy szobában tölti a kicsivel. Az anyának így kényelmesebb és egyben megnyugtatóbb is.

Ekkor azonban felvetődik a kérdés: vajon nem lesz-e nagyon fáradt, kialvatlan apa, akinek reggel munkába kell mennie. Súgva mondom csak – mert kizárólag saját tapasztalat, tudományosan nem megalapozott -, hogy az apák egy idő után egyáltalán nem ébrednek fel a kicsire. Fogalmuk sincs, anya hányszor szoptatta, tette tisztába a picit éjszaka. Ezzel ellentétben, ha egy éjszakára kettesben maradnak, apa ugyanúgy felriad a kicsi minden mozdulatára. Úgy látszik, a természet ebben nem tévedett.

Csapdahelyzet

Az éjszakai zajok miatt talán nem érdemes apát kiköltöztetni a hálószobából, amit szintén egyre gyakrabban látok a kisgyermekes családokban. Talán a munka elveszítésének félelme lehet a gyakorlat mögött, mert való igaz, apa keresetére ebben az életszakaszban van a legnagyobb szükség. Talán éppen ezért nem is az anya, hanem sokszor a teremtés koronája javasolja ezt a megoldást, amit csak nagyon indokolt esetben válasszunk: csapda lehet!

Gondoljunk csak arra, hogy milyen nehéz volt a kezdetek kezdetén megszokni, hogy nem egyedül alszunk. A másik másként forgolódott, másként szuszogott, előfordulhatott, hogy pusztán véletlenül könyökével fejbe is kólintott minket. Aztán megszoktuk, hogy együtt alszunk el, egyszer csak már elfértünk ketten is az ágyban. Ettől azonban el lehet szokni.

Három-négy hónapnyi külön alvás után, amikor már birtokba vettük az egész ágyat, kényelmetlen lehet, hogy ismét felezni kell. Ez nem érzelmeket jelent, nem azt feltételezi, hogy a pár már kevésbé szereti egymást – mégis, újabb három-négy hónapra van szükség, hogy visszaálljon a rend, hogy megint természetessé váljon az együtt alvás.

Nem válhat szokássá

Mindezek mellett felvetődhet még egy kérdés apa “száműzetésével” kapcsolatban: meddig aludjon külön szobában? Amíg a gyerek felsír éjszakánként? Vannak gyerekek, akik még egyéves koruk után sem alusszák végig az éjszakát. Aki azt állítja: mindez pusztán nevelés kérdése, annak valószínűleg csak egy – jó alvó – gyermeke van. A babáknak ugyanis nagyon különböző az alvásigényük. Nehéz tehát az ideiglenes állapot végét meghatározni. Aztán észre sem vesszük, hogy amit csak átmenetinek gondoltunk, az megkövült szokássá válik. S ez nem egészséges.

Amikor a családban gyermek születik, az a legszebb időszak – mondogatjuk: utólag. Akkor és ott a fáradtság, a tengernyi teendő, kérdés és bizonytalanság között, hogy vajon jól csinálunk-e mindent, talán észre sem vesszük, milyen boldogok vagyunk. Való igaz, hogy nemcsak szép, de nehéz időszak is ez. Családterapeuták szerint a házasság egyik krízispontja is lehet a gyermek születése, hiszen minden megváltozik a pár életében. Hogy elkerüljük a problémákat, szívünkre, eszünkre, minden energiánkra szükség van.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Félreértések sorozata az együttalvás körül
  • Testközelben biztonságban
  • Jön a tesó! Négyen egy ágyban???
  • V.évf./5.sz.

    Forrás: Baba Magazin