Baba

Közös felügyelet válás után – Hogy működik a gyakorlatban?

A szülők válása esetén a gyermekekkel kapcsolatosan - egy 2014. márciusban életbe lépett jogszabályi változás hatására - a szülői felügyeleti jogok rendezéséről beszélünk.
2020. Január 13.
Közös felügyelet válás után - hogy működik a gyakorlatban? (fotó: iStock)

A korábban használt gyermekelhelyezés fogalmát a Ptk. Családjogi Könyve már csak a harmadik félnél (nem az egyik vagy másik szülőnél) történő elhelyezésére használja.

Maga a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a gyermek(ek) felügyeleti jogát megkaphatja valamelyik szülő kizárólagosan, vagy gyakorolhatják a szülői felügyeleti jogokat közösen, vagy, harmadik verzióban a jogok és kötelezettségek gyakorlását egymás között megoszthatják a szülők. Hogy mindez a gyakorlatban pontosan mit is jelent, dr.Németh F. Nóra családjoggal foglalkozó ügyvéd magyarázta el a babaszoba.hu kérésére.

babaszoba.hu: A közös gyermekfelügyelet értelemszerűen kizárólag a szülők egyetértése esetén valósulhat meg. Tehát a bíróság nem dönthet így – hiszen ha maguktól képtelenek a szülők erről megállapodni, akkor kivitelezni sem tudják. Mit mérlegel ilyenkor a bíróság? Min múlik, hogy megkaphatják-e közösen a szülők a gyermekfelügyeleti jogot?

dr.Németh F. Nóra.: A közös szülői felügyelet gyakorlása csak a szülők közötti teljes egyetértés, maximális együttműködési készség esetén lehetséges. A közös szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó kérelem esetén a szülők egyezségét a bíróságnak jóvá kell hagynia, a szülőknek a perben elő kell adniuk, hogy esetükben a gyakorlatban hogyan fog működni a közös szülői felügyelet, különös figyelemmel a gyermek esetleges váltott elhelyezésére. A bíróság erre vonatkozóan szükség esetén bizonyítást is elrendelhet, sor kerülhet, illetve többnyire sor kell hogy kerüljön a kiskorú gyermek meghallgatására.

A feleknek bármilyen szülői felügyeleti jog gyakorlásában történő egyezsége esetén meg kell vizsgálnia a bíróságnak azt, hogy az egyezség megfelel-e a gyermek érdekeinek. Az én gyakorlati tapasztalatom azonban az, hogy a gyakorlatban ha a felek közt egyezség jön létre, a bíróság csak kivételes esetben folytat le részletesebb bizonyítást annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy az valójában megfelel-e a gyermek érdekének és a felek megállapodása a gyermek egészséges fejlődése szempontjából optimális-e, továbbá, hogy a felek alkalmasak-e arra, hogy a megállapodásuknak megfelelően tudják nevelni a gyermeket.

Gyakorlatban a bíróság “örül”annak, ha a felek meg tudnak állapodni, sőt megállapodásukat a teljes eljárás alatt megpróbálja elősegíteni, megállapodásukat rendszerint a szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában komolyabb felülbírálat nélkül jóváhagyja. Természetesen meghallgatja a feleket arról, hogy életközösség megszakadása óta hogyan és miként gondoskodnak a gyermekről, azonban a legtöbb esetben még az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket sem hallgatják meg.

Például ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok körében a kapcsolattartást az ún. váltott gondoskodás keretében kívánják gyakorolni úgy, hogy a gyermek kétnaponta váltogatja a gondozási helyét, tehát két napot egyik, két napot másik szülőnél tölti, akkor azért a bíróság komolyabban vizsgálja, hogy ez mennyire lehet megfelelő egy gyermeknek, egy ilyen gyakoriságú váltogatás ugyanis nem túl gyermekbarát, de ha ez az időtartam pl heti váltásban történik, akkor az kevésbé “érdekes” a bíróság számára.

Meg kell azért azt is jegyezni, hogy az eljáró bíró személyiségén, munkáján, lelkiismeretességén és alaposságán is sok múlik. Hogy mennyire, milyen mélyen kíván pl. egy teljes körű egyezséget megvizsgálni, mennyire kíván meggyőződni a gyermek érdekéről, esetleg ítélőképessége birtokában lévő gyermek akaratáról, ez nagyon eltérő lehet.

babaszoba.hu: Tapasztalataid szerint mennyire gyakori, hogy nem egy szülő vállal teljes gyermekfelügyeletet (nyilván jó esetben a másik szülő láthatásával együtt), hanem a közöset kérik? És akik ezt kérik, jellemzően valóban felkészültek erre és a bíróság engedi is nekik, hogy közösen gyakorolják a felügyeleti jogot?

N.F.N.: Az én tapasztalataim szerint nem túl gyakori a közös szülői felügyeleti jogban történő megállapodás, főként azért, mert az a szülők szoros együttműködését igényli és feltételezi. A házasság/kapcsolat megszakadásával jellemzően a felek közti kommunikáció is elnehezül, a felek megromlott személyes viszonya miatt ritka az olyan eset – persze azért van! – , amikor a feleknek a gyermekről való döntések, a gyermek mindennapjaival kapcsolatos kommunikáció során el tudnak vonatkoztatni attól, hogy egymással egyebekben nem felhőtlen a viszonyuk.

Én leggyakrabban azt látom, hogy az a szülő, aki egyebekben nem ragaszkodik ahhoz, hogy időben is egyenlő arányban gondoskodjon a gyermekről, a rosszul működő, vagy nem létező kommunikáció és együttműködés ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy a másik szülővel közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogokat.

Ezt általában azzal indokolja, hogy nem kíván “hétvégi” szülő lenni, akiknek nincsenek szülői jogai. Ez legtöbbször abból a félreértésből illetve ismeret hiányból adódik, hogy azt hiszik, hogy ha a másik szülő lesz a szülői felügyeleti jogok gyakorlására jogosult szülő, akkor nekik nem lesz joguk a gyermek vonatkozásában, nem tudnak beleszólni a nevelésébe, elviheti a másik szülő a gyermeket véglegesen külföldre stb., kvázi úgy gondolják, hogy ezzel megszűnik a szülői minőségük. Azt gondolom, hogy ez az elnevezés félreérthetőségéből adódik, hiszen ha belegondolunk, tényleg nehéz lehet egy szülőnek, aki a másik szülőtől (és nem a gyermektől!) válik el, azt elfogadni, hogy kimondva a szülői felügyeleti jogokat a továbbiakban ő nem fogja gyakorolni, mert arra pl. a bíróság a másik szülőt jogosítja fel.

Ha nem jó a viszony a felek közt és ezt a gyermek érdekében sem tudják háttérbe szorítani és szorosan együttműködni, én magam sem szoktam javasolni a feleknek, hogy közös szülői felügyeleti jogban állapodjanak meg.

Ilyenkor felhívom a figyelmét a közös szülői felügyeleti joghoz meglátásom szerint értelmetlenül ragaszkodó félnek, hogy attól, hogy a szülői felügyeleti jogok gyakorlására nem ő, hanem a másik szülő lesz jogosult, attól még a legfontosabb kérdésekben, amit a Ptk. a gyermek sorsát érintő lényeges kérdéseknek hív, akkor is közösen kell dönteniük, amennyiben nem közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot. Ilyen jogosultságok az alábbiak: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.(Ptk. 4:175. § (2) )

Akik a közös szülői felügyeleti jogra meglátásuk szerint felkészültek és ezt kérik a bíróságtól és a bíróság nem észlel valami szélsőséges ellenérvet, azok megállapodását a bíróság jóvá fogja hagyni.

babaszoba.hu: Mi az utánkövetés menete jogszabály szerint és egyébként a valóságban hogy működik ez? Ellenőrzi-e a bíróság a gyámhatóságon keresztül pl. hogy megfelelően valósul-e meg a közös gyermekfelügyelet?

N.F.N.: A közös szülői felügyeleti jognak nincs jogszabályi utánkövetése.

A Ptk. az alábbiakat mondja: 4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában]: Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság dönt. A gyámhatóságnak természetesen nemcsak a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben kell döntenie a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában, hanem – közös szülői felügyelet esetén – bármely más, a szülők által lényegesnek ítélt kérdésben, pl. hogy a gyermek fogszabályozása magánorvos által vagy közgyógyellátás keretében valósuljon-e meg.

babaszoba.hu: Mi történik akkor, ha lehetőséget kaptak a szülők a közös felügyeletre, de kiderül, hogy nem működik ez jól?

N.F.N.: Ez esetben bármelyik fél kérheti a bíróságtól a közös szülői felügyeleti jog megszüntetését, és valamelyik szülő kijelölését, tehát kezdődik elölről a per a gyermek feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlása tárgyában.

Természetesen ha a felek nem szeretnék végérvényesen elengedni a dolgot, akkor a gyámhivatalhoz is fordulhatnak, hogy a közös szülői felügyeleti jog körében felmerült vitájuk megoldásában segítségükre legyenek.

Kapcsolódó cikkeink: