Baba

Koraszülöttek: milyen fejlesztés kell?

Mit tehetünk azért a csöppségért, aki idő előtt, koraszülöttként látta meg a napvilágot? Milyen segítséget, fejlesztést nyújthatunk neki, hogy lemaradását mihamarabb pótolhassa?
2016. November 23.

Koraszülöttek: milyen fejlesztés kell?

Koraszülötteknek nevezzük azokat az újszülötteket, akik a terhesség 37. hete előtt születnek meg. Kissúlyúak azok a koraszülöttek, akik 2500 g-nál kisebb súllyal látják meg a napvilágot. Az 1000-1500 g közötti súllyal született kicsik igen kis súlyú újszülötteknek, míg az 1000 g alattiak extrém kis súlyú újszülötteknek számítanak.

A koraszülöttség természetesen nemcsak az apróbb súlyt és méreteket jelentik, hanem azt is, hogy a gyermeknek számtalan – a méhen belüli – érési és növekedési folyamatot kell bepótolnia, immár a kinti világban.

Minél korábban érkezik tehát a pici a világra, annál nagyobb lemaradással kezdheti meg az életét, ezért rendkívül fontos, hogy már születésétől fogva célzott és szoros támogatást és fejlesztést kapjon a szüleitől és a megfelelő szakemberektől.

A szülő az első fejlesztő

A koraszülött kisbabák az ún. a Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC) kapják meg a nélkülözhetetlen támogatást és segítséget, hogy minél hamarabb hazatérhessenek szüleikkel.

Ezekben a speciális centrumokban egyre több helyen vonják már be magát a szülőt is a feladatokba, hiszen személyük, a gyermek-szülő közti személyes kontaktus pótolhatatlan ebben az igen érzékeny folyamatban. De hogyan fejleszthet egy speciális koraszülött intenzív centrumban a szülő?

Például a kenguru-módszerrel.

A kenguru-módszer, amikor a kicsit az anya mellkasára helyezik, a kölcsönös bőrkontaktus számtalan csodálatos hatással bír: beindíthatja az anyatej termelést, az anya testmelege jótékonyan hat a kicsi testhőmérsékletének szabályozására, sőt az anya ritmikus levegővétele az újszülött légzésére is pozitív hatással lesz.

Az anya, vagy az apa közelsége, megnyugtató hangja és érintése mind-mind jótékonyan befolyásolja az érési és növekedési folyamatokat.

Nagyon fontos kiemelni a szoptatás jelentőségét a koraszülötteknél is. Az anyatej a legideálisabb táplálék és orvosság is egyben a kicsinek, hiszen összetétele a kicsi igényeihez igazodik, és olyan alkotóelemei vannak, amelyek az idegrendszer, sőt a retina fejlődéséhez szükségesek. Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy az anyatejjel táplált koraszülöttek értelmi fejlődése jobb lesz, mint a tápszerrel táplált koraszülötteké.

Milyen fejlesztésre lehet szüksége még a korszülöttnek?

Koraszülött kicsiknél az egyik leggyakoribb problémát az idegrendszer éretlensége, az izomtónus feszessége vagy épp petyhüdtsége okozza, de gond lehet az ízületek túlnyújthatóságával is.

Fontos tudni, hogy a koraszülés már önmagában is egy rizikótényező, így – ha a baba pici korában nem is tapasztal a család látható sérülést -, a későbbiekben sajnos mégis kialakulhatnak tanulással vagy viselkedéssel kapcsolatos zavarok, mozgáskoordinációs problémák vagy beszédfejlődési zavarok.

Mindezek miatt egy koraszülött fejlődésének nyomon követése még több figyelmet és szakmai támogatást igényel.

Ki lehet ebben a segítségünkre?

Elsősorban a neurológus szakember személyét kell kiemelni, aki a pici első születésnapjáig háromhavonta, ezt követően 18 hónapos majd 2 éves korában ellenőrzi fejlődését, a későbbiekben pedig évente találkozik a szülőkkel és a gyermekkel.

Amennyiben a kórházban már megállapítják, hogy a pici a koraszületés miatt valamilyen sérülést szenvedett, akkor azonnal el kell kezdeni a sérülésspecifikus korai fejlesztést, ami tulajdonképp egy tervszerűen felépített komplex program. Ez diagnosztikai vizsgálatokat, gyógypedagógiai fejlesztést, különféle terápiákat tartalmaz, melyeket a fejlesztő központokban – orvosi beutaló nélkül is – igénybe lehet venni.

Ezeket a központokat Budapesten és főként a nagyobb városokban lehet megtalálni. Itt több szakember (gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, integrációs szakember) együttes munkáját lehet igénybe venni.

Szülőként segítségért lehet fordulni a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz is. Itt kereshetsz utána.

Itt a következő problémák esetén kaphatnak a szülők és koraszülött gyermekeik segítséget:

– értelmi fejlődési elmaradás

– mozgás-, hallás- vagy látásprobléma

– megkésett beszédfejlődés

– viselkedészavar, szociális készségek eltérései, kapcsolati problémák

– étkezéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatos gondok

Ha a gyermek 18 hónaposnál fiatalabb és gyermek-neurológus javasolja a fejlesztését, akkor a területileg illetékes szakszolgálat a korai fejlesztést ingyenesen végzi.

A 18 hónapnál idősebb gyermek esetében a fejlesztés igénybevételéhez szakértői vizsgálat vagy szakértői vélemény szükséges.

A fejlesztés mindig a szülő jelenlétében zajlik hetente meghatározott alkalommal, de fontos, hogy a rendszeres otthoni gyakorlás is kiegészítse ezeket a heti alkalmakat. A fejlesztéshez többféle módszer és terápia is rendelkezésre áll, ezek kiválasztásában a szakemberek lesznek a szülők segítségére.

Természetesen nincsenek egyedüli üdvözítő terápiák: mindig egyénre szabottan, a szülő és a gyermek igényeihez kell kiválasztani illetve egymással kombinálni a különféle fejlesztéseket és terápiás módszereket.

Milyen terápiákat lehet igénybe venni a koraszülöttek fejlesztésében?

Katona-módszer: kóros irányú idegrendszeri fejlődés (pl. agykárosodás, izomtónus zavarok, szopási zavarok) esetén alkalmazható diagnosztikus és terápiás módszer. A szülők az ideggyógyász által betanított gyakorlatokat végezik el gyermekükkel naponta 4-6 alkalommal. A módszer mindenütt igénybe vehető, ahol gyermekneurológiai szakrendelés működik.

DSGM (Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer): megkésett mozgásfejlődés esetén, tartászavarok, izomtónus problémák, beszédfejlődési -és figyelemzavar esetén alkalmazott speciális mozgásrehabilitációs eljárás.

Pető-módszer: a központi idegrendszer károsodása során alkalmazható terápiás módszer, melynek legfontosabb feladata, hogy tanulni tanítson. A terápia során az idegrendszer ép területei vonják be a gyakorlatokba.

Ayres-terápia: egyensúlyfejlesztő és tapintásos érzékelést elősegítő játékok, melyet megkésett mozgás-és vagy beszédfejlődésű, figyelemzavaros, nehezen beilleszkedő, tanulási zavarokkal küszködő, társas kapcsolataiban ügyetlenebb, hipeaktív gyerkőcök esetében alkalmazhatunk.

TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning): megkésett beszédfejlődés, beszédhiba, tanulási és beilleszkedési zavarok, hiperaktivitás és figyelemzavar esetén alkalmazott torna, melyhez a szülő aktivitása és segítsége nélkülözhetetlen, hiszen a feladatsort otthon lehet elvégezni.

HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika: szenzoros és motorikus képességeket fejleszt, segíthet a beszéd-és mozgásfejlesztésben, az izomtónuszavarok megszüntetésében, figyelem- és viselkedészavarok feloldásában. Az otthoni kádas gyakorlatokat követően a speciális babaúszás ad erre lehetőséget.

Milyen fejlesztést végezhet otthon a szülő?

A koraszülött számára különösen fontos a megfelelő napirend (alvás-ébrenlét) biztosítása. Az érzékenyebb idegrendszer miatt a koraszülöttnek szüksége van a nyugodt, pihentető alvásra, ami számára a regeneráció és a növekedés szempontjából kiemelten fontos.

A mozgásfejlesztésben, az izomzat normalizálásában nagy segítségünkre lehet a babamasszázs. Fontos, hogy a megfelelő technika elsajátításához kérjük szakember segítségét!

Biztosítsunk a gyermeknek változatos hang- és látási ingereket: adjunk a kezébe különféle formájú és tapintású játékokat, anyagokat; tegyük számára lehetővé, hogy egyforma időt tölthessen háton és hason. Ha még nem tud ráfogni a kisebb tárgyakra, segítsük a kezében tartani azokat, mozgassuk karját a szeme elé.

A fürdetést, ahol lehetősége van a spontán mozgásra, színes kacsákkal, műanyag és gumijátékokkal, színes karikákkal tegyük változatossá.

Mozgásélményét, ami az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen, a minél gyakoribb hordozással biztosíthatjuk. Ezáltal a pici az anya mindenféle tevékenységéhez kísérő lehet.

Beszédfejlődését dalokkal, mondókákkal, mesékkel támogathatjuk a leghatékonyabban. Az egyik legfontosabb teendőnk azonban az érzelmi biztonságot és támogatást nyújtó személyes jelenlétünk, testi kontaktusunk a kicsivel. Biztosítsunk minél több alkalmat a testkontaktusra, amit hordozással, a kenguru-módszer otthoni alkalmazásával érhetünk el.

További érdekes cikkeink a témában: