Világszerte évente 2-3 millió halálesetet lehet megelőzni általuk, és további milliók kerülhetik el az élethosszig tartó fogyatékossággal járó betegségeket. A vakcinák segítségével sikerült teljesen eltüntetni a világról olyan korábban rettegett betegségeket, mint a fekete himlő, és hatásukra Európában már senkinek sem kell tartania a gyermekbénulástól.
Naponta mintegy 2 millió dózis oltóanyagot juttat el a világ több mint 160 országába a világ legszélesebb vakcinaportfóliójával rendelkező multinacionális gyógyszervállalat, a GlaxoSmithKline (GSK). Az általuk gyártott védőoltások jelentős részét, nagyjából 70 százalékát a fejlődő országokba szállítják: ezeknek a jórészt trópusi országoknak a lakossága a fejlett országokéval ellentétben folyamatos növekedésben van, ezért évről évre több vakcinára van szükség az ellátásukhoz.
A vakcina gyártásából a GSK magyarországi üzeme is kiveszi a részét: 2023-tól a diftéria és a tetanusz elleni oltóanyag komponensét is teljes egészében a gödöllői vakcinaüzemben gyárthatják majd, és ezek a gyógyszeralapanyagok világszerte csecsemők és kisgyermekek millióinak védelméről gondoskodhatnak.
Megelőzni a betegséget
A védőoltásoknak jó néhány előnyük van a hagyományos gyógyszerekkel összehasonlítva. Jó esetben gyógyszert csak akkor veszünk be, ha a baj már megtörtént, vagyis betegek vagyunk, ezzel szemben a védőoltásokkal nem meggyógyítani, hanem megelőzni tudjuk a betegségeket még azelőtt, hogy a páciensnél bármilyen panasz jelentkezne. Az oltásokkal pedig nem csak az adott páciensen, hanem közvetlen környezetén is segítenek: a beoltott ember ugyanis családjának, barátainak vagy munkatársainak sem adja már tovább a fertőzést.
Ekkora átoltottságra lenne szükség
A betegségek esetében az elemi reprodukciós szám mutatja meg, hogy egy fertőző személy várhatóan hány másodlagos fertőzést okoz egy védettséggel nem rendelkező populációban. Ha ez az érték 1 alatt van, a kórokozó nem képes továbbterjedni, ezért hamarosan kihal. Ezt a számot a leghatékonyabban úgy lehet csökkenteni, ha a populáció oltásokkal szerez védettséget a betegségek ellen. Példaként a szomszédos országokban egyre gyorsabban terjedő kanyaró egy kimondottan fertőző betegség: esetében egyetlen beteg 12-18 embernek adhatja tovább a vírust. De hasonlóan virális a szamárköhögés is, amit egy fertőzött személy átlagosan 12-17 be nem oltott embernek ad tovább. Legalább 80-85 százalékos átoltottságra lenne szükség ahhoz, hogy ezek a betegségek ne tudjanak járványos méreteket ölteni, míg bizonyos kórokozók terjedésének megállításához tízből legalább kilenc embernek oltva kell lennie.
A legfontosabb védőoltások a gyerekeknek a járványidőszakban
Az ősz végétől tavasz elejéig tartó időszak számos vírusfertőzés főszezonja, amelyek kockázatának főként a legkisebbek vannak kitéve. A gyerekekre nézve legveszélyesebb betegségek közül a bárányhimlő, a rotavírus és a járványos agyhártyagyulladás ellen is létezik vakcina, amellyel kialakítható a megfelelő védelem a betegségek ellen.
A bárányhimlőnél még a közösségbe kerülés előtt érdemes kialakítani a védettséget, ezért fontos, hogy a kicsik már 16-18 hónapos korban megkapják a bárányhimlő elleni kétadagos védőoltást. A kiszáradásos panaszokat is okozó rotavírus ellen az immunizálás a leghatékonyabb fegyver, amelyet el lehet érni szájon át beadható oltóanyaggal. A védettség kialakítása szempontjából fontos, hogy a baba lehetőleg 24 hetes kora előtt kapja meg mindkét adag vakcinát, a háromadagos vakcinával pedig legkésőbb 32 hetes kora előtt kapja meg az oltóanyagokat. A kétadagos védőoltás 7, míg a háromadagos 5 különböző rotavírustörzs ellen nyújt védelmet.
A nagyon gyors lefolyású, különösen veszélyes járványos agyhártyagyulladás ellen is az oltás jelenti a legjobb védelmet: csecsemőknél az immunizálást 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni a 2 vagy 3 oltásból álló oltási sorral, hiszen 6 hónap alatt a legvalószínűbb a fertőzés esélye.
Kapcsolódó cikkek
