Jelentős bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a műanyagokban található kétféle kémiai anyagnak, a ftalátoknak és a biszfenoloknak való kitettség hatással van az egészségre, főleg ha ez a találkozás az anyaméhben vagy a korai gyermekkorban történik.
Szerencsére már olyan egyszerű módszerekkel is sokat tehetünk az egészségünkért, mint például kevesebb csomagolt és feldolgozott étel fogyasztása, üveg vagy fém tárolóedények használata, műanyag ételtárolók kerülése. Háztartásunkban a ftalátok jelenlétét csökkenthetjük, ha HEPA-szűrős porszívót használunk, illetve kerüljük a PVC tartalmú eszközöket, például zuhanyfüggönyöket. Gyermekeink játékainál pedig célszerű inkább fából vagy szilikonból készült termékeket választani.
Ha körbenézünk otthonunkban, észrevehetjük, hogy a műanyag mindenütt jelen van. Nem csak az ebből az anyagból készült termékeknél, de még a kevésbé nyilvánvaló dolgokis, mint a csomagolások, a por a polcon, a kozmetikumok, a csapvíz vagy a sörünk. Szülőként pedig kifejezetten aggasztó tud lenni, milyen hatással is van ez gyermekünkre.
Következzen most néhány egyszerű módszer, hogyan csökkenthetjük a műanyagok mennyiségét otthonunkban, így káros hatásukat egészségünkre.
Melyik műanyagokkal kell vigyázni?
A műanyagok talán oldhatatlannak tűnnek, de a bennük levő kémiai anyagok korántsem azok. – Vannak olyan a műanyagokban is használt vegyületek, amelyek nem kötődnek szorosan az anyaghoz, amely azt jelenti, hogy könnyen kioldódnak, főleg ha az adott műanyagot hevítik, vagy valami meleget töltenek bele – mondja Dr. Sheela Sathyanarayana gyermekorvos és több egyetem kutatója.
A két legtöbb aggódásra okot adó ilyen anyag a ftalátok és a biszfenolok. A ftalátokat, amelyet azért adnak a műanyaghoz, hogy azok rugalmasak és puhák legyenek, mindenhol jelen vannak. Megtalálhatóak a gyerekjátékokban, az ételek csomagolásában, a PVC padlóban, és az olyan higiéniai termékekben, mint a dezodorok, körömlakkok, hajzselék, samponok, szappanok és testápolók. A biszfenolok, amelyek közül a legelterjedtebb a biszfenol-A (BPA), általában a kemény polikarbonát műanyagokban találhatók meg, mint például üdítős palackok, ételtárolók, szemüveglencsék, szódásüvegek.
Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a ftalátok és a biszfenolok endokrin zavarokat is okozhatnak, ugyanis utánozhatják a hormonok működését a szervezetben vagy akadályozzák azok működését. Még a vérben talált kis mennyiségnek is több szervre lehet hatása, főleg a korai érzékeny időszakokban, mint a magzati fejlődés, a csecsemőkor vagy a kisgyermekkor. A vegyületek átterjedhetnek az anyából a magzatba a terhesség alatt, később pedig az anyatejen keresztül is.
Emberekkel végzett kísérletek kimutatták, hogy a magasabb ftalát szintnek való kitettség összefügg a tesztoszteron szintjével, felnőtt korban a férfiaknál a spermiumok számával, az anyánál és az újszülöttnél a pajzsmirigy-hormonok szintjével, illetve későbbi viselkedési problémákkal és az asztmával is. Kim Harley kutató szerint a műanyagok tekintetében a tudomány jelenleg egy szürke zónában van, ahol néhányak szerint van elég ok már most is velük kapcsolatban az aggodalomra. – Nem tudjuk száz százalékosan azt állítani, hogy a műanyagok ártalmasak a kisbabákra – mondja a kutató -, ahhoz viszont már eleget tudunk a kutatások alapján, hogy tudjuk, jobb azért elkerülni ezeket a kémiai vegyületeket.
Miért csökkentsük a műanyaggal való érintkezést?
Mivel kevés a hatékony szabályozás, amely az ételeket és a felhasznált műanyagokat érinti, így az embernek magának kell eldöntenie, mi a biztonságos. Megterhelő lehet kigondolni, mely műanyagokat is kerüljük el, mikor ennyire a mindennapjaink részei. A ftalátok és biszfenolok nem maradnak meg hosszú távon az emberi szervezetben, így ha csökkentjük a használatukat, néhány nap alatt távoznak a szervezetünkből.
Válasszuk a friss ételt
Minél több lépéssel kerül az ételünk az asztalunkra, annál nagyobb az esélye annak, hogy kémiai vegyületek is kerülnek bele, akár a tárolóedényekből, akár a csomagolásból. A feldolgozott élelmiszerek, mint például a gyorséttermek ételei vagy az előre csomagolt makaróni, ugyan kényelmesek, és néha kikerülhetetlenek, de nagy mennyiségben tartalmazhatnak ftalátokat. A biszfenolok a dobozok belsejében találhatóak általában, így az előre csomagolt levesek és szószok esetén előnyösebb a papír csomagolásút választani, mint ahogy ha tehetjük, vegyünk inkább friss vagy fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt.
Kerüljük a műanyagok bizonyos fajtáit
A biszfenolok főként azokban a műanyagokban találhatók, amelyekben ételt és italt tárolunk, így válasszunk inkább fém vagy üveg tárolóedényt. Amikor valamilyen műanyagot használunk, nézzük meg az újrahasznosításra vonatkozó jelölést az alján. Kerüljük a 3-mal, 6-tal és 7-tel jelölteket, mert ezek ftalátokra, sztirolra és biszfenolra utalnak. A sérült, karcolt műanyag palackokat sem célszerű tovább használni már, mint ahogy az eleve ftalátokat tartalmazó csomagolóanyagokat sem.
Kerüljük a műanyagok melegítését
A műanyag edények mikrohullámú sütőben való melegítése, forró étel tárolására való használatuk, vagy mosogatógépben történő tisztításuk mind hozzájárul ahhoz, hogy a káros vegyületek kioldódjanak belőlük, és végül az ételünkbe kerüljenek.
A por semlegesítése
A ftalátok megtalálhatóak a ragasztókban, a szőnyegek hátoldalán, a PVC zuhanyfüggönyökben, padlóburkolatokban, és más könnyen hajlítható műanyagokban. Ezek a vegyületek felszaporodhatnak otthonunkban a porban is, ezért fontos, hogy HEPA-szűrős porszívót használjunk, amely kiszűri ezeket a részecskéket. Egy szűrő nélküli porszívó csak kifújja a részecskéket a másik oldalon, amelyek így felmelegítve távoznak és szóródnak szét otthonunkban. Ha kisgyermekünk van, még fontosabb a megfelelő porszívó, hiszen a babák még több port bevisznek a szervezetükbe a kis kezükkel, illetve szájon át. A ftalátok belélegezve vagy bőrön keresztül is a szervezetbe juthatnak.
Cseréljük le PVC eszközeinket
Ha PVC tartalmú a zuhanyfüggönyünk, cseréljük le egy másik típusra, így csökkentve a ftalátok jelenlétét otthonunkban. Figyeljünk még a csúszásgátlós fürdőszobaszőnyegre, a babajátékokra és matracokra is.
Kerüljük a blokkok és bizonylatok tárolását
A blokkokat, bizonylatokat általában hőpapírra nyomtatják, amelyek biszfenolt tartalmaznak, amely anyag a bőrön keresztül is felszívódhat.
Ügyeljünk a játékokra
A ftalátok megtalálhatók a plüssjátékokban is – 2008-ban az USA-ban például ezért be is tiltották azokat, amelyek tartalmaznak ftalátokat, így az új játékoknak már nem szabad ilyen anyagot tartalmazniuk. Ha a gyermekünk pont abban az életszakaszban van, amikor mindent a szájába vesz, adjunk inkább neki fából vagy szilikonból készült játékokat.
Legyünk óvatosak a kozmetikai termékekkel
A kozmetikumok, körömlakkok, samponok, tusfürdők, testápolók és hintőporok, még a babáknak készítettek is, gyakran tartalmaznak ftalátokat. Sokszor az illatanyagokkal együtt kerülnek bele a termékekbe, ezért válasszunk inkább illatmentes változatot, főleg ha a gyermekünknek vesszük. Az is jó döntés, ha teljesen mellőzzük ezeket a termékeket, főleg ha pont teherbeeséssel próbálkozunk, már terhesek vagyunk, vagy szoptatunk. Fontos megjegyezni, hogy gyakran az illatmentes kozmetikumokban is vannak illatanyagok, így nem teljesen ftalát-mentesek, léteznek azonban adatbázisok, amelyek segítségével utána nézhetünk, melyik gyártókban bízhatunk.
(VIA)
Kapcsolódó írásaink:
- Megvan, mennyire káros a vízben található mikroműanyag
- Évente legalább 50 ezer műanyagrészecskét eszünk meg
- Milyen kulacsból igyon a gyerek?
Kapcsolódó cikkek
