Magasabb az esélye a bölcsőhalálnak azoknál az újszülötteknél, akiket bepólyáznak és még nagyobb azoknál, akiket a pocijukra fektetnek – olvasható egy közelmúltban megjelent kutatásban.
A bölcsőhalál a baba nagyjából egyéves koráig előforduló váratlan, előzmények nélküli elhalálozását jelenti, amelynél utólagos vizsgálatok se tudják felderíteni a pontos okot. Ennél fogva pontos mechanizmusát és lefolyását nem ismerjük pontosan. Valójában nem egy adott, pontos folyamatot takar maga a kifejezés, sokkal inkább felderíthetetlen halálesetek összefoglaló halmaza. A legkritikusabb időszak a statisztikák szerint a baba 2 és 4 hónapos korára tehető.
– Ötven, sőt egyes esetekben akár hatvan százalékkal is megnőhet a bölcsőhalál kockázata azoknál az újszülötteknél, akiket bepólyáznak – állítja a kutatás vezetője, Dr. Rachel Moon, a Virginiai Orvostudomány Egyetem gyermekgyógyász professzora, aki a témában már számos tanulmányt publikált. Dr. Moon és csapata négy különböző, húsz évet átölelő, négy országban gyűjtött adatokat vetett össze és vonta le a következtetéseket.
És habár a professzor maga is szkeptikus a közvetlen kapcsolat létezését illetően, és egyértelműen szerinte sem jelenthető ki az ok-okozat, úgy véli, a számok arra mutatnak rá, hogy mégis nagyobb a bölcsőhalál előfordulása a pólyázott babáknál. A kockázat ráadásul négy-hat hónapos korban a legmagasabb, amikor a picik már maguktól is képesek a hasukra fordulni.
– A legfőbb üzenet és tanulság talán az lehet, hogy ha a baba már elég nagy ahhoz magától oldalra, vagy hasra forduljon, ne pólyázzuk be – summázta a professzor.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
