Babareflexek: a tónusos labirintus reflex (TLR)

A csecsemőkori reflexek nem tudatosak, a baba központi idegrendszere automatikusan rendeli el ezeket az izomreakciókat. Ahogy a baba idősebb lesz, és az idegrendszere is érik, ezeknek az önkéntelen reflexeknek ki kell aludniuk, le kell cserélődniük önként végzett mozdulatokra. Ugyanis a visszamaradó primitív reflexek, melyek időn túl is fennmaradnak, viselkedési- és tanulási nehézségeket okozhatnak később a gyermeknél.

Hogy működik a tónusos labirintus reflex?

A tónusos labirintus reflexnek két része van, az egyiket a baba fejének előre hajtásakor, a másikat a baba fejének hátra hajtásakor lehet kiváltani. Az előre irányuló TLR esetében a vízszintes helyzetben tartott csecsemő fejének enyhén előre hajtására a karjait behajtja a törzse előtt, míg lábait felhúzza, így összegömbölyödött magzatpózt vesz fel. A hátrafelé irányuló TLR esetében a vízszintes helyzetben tartott baba fejének enyhén hátra hajtására törzsét kiegyenesíti és homorítva tartja, karjait és lábait pedig széttárva kinyújtja.

Kapcsolódó: A csecsemőkori reflexek és eltűnésük

Miért fontos a tónusos labirintus reflex?

A tónusos labirintus reflex a baba gravitációra adott válasza, és ennek a reflexnek köszönhetően tanulja meg, hogyan kell kiegyenesednie a magzati helyzetből. A TLR reflexnek fontos szerepe van a helyes izomtónus és izomműködés kialakításában, a fej- és testtartás stabilizálásában és a biztonságos egyensúlyozás megtanulásában.

A TLR kölcsönhatásban más reflexekkel segíti a csecsemőt a koordinációban, a helyes testtartás kialakításában, és a fejtartás kiigazításában. A helyes testtartás és fejtartás pedig elengedhetetlen az egyensúly, a szemmel való követés, a megfelelő halláshoz, az izomtónushoz és a szervezett mozgásokhoz.