Baba

Az agyhártyagyulladás 5 fontos tünete

Az invazív meningococcus-fertőzés rendkívül gyors lefolyású betegség, amely a kritikus órákban nehezen beazonosíthat - a betegség kezdeti tünetei miatt ugyanis könnyen összetéveszthető egyéb, gyakori betegségekkel.
2020. Október 08.
Az egyik lehetséges tünet a kicsiknél a magas hangú sírás (fotó: Getty Images)

A kialakult fertőző agyhártyagyulladás rendkívül gyors lefolyású betegség, amely 24 óra alatt akár halált is okozhat.

Általános tünetek jellemzik

Az invazív meningococcus betegség klinikailag leggyakrabban meningitisz és/vagy szepszis formájában jelentkezik. A betegség korai tünetei hasonlíthatnak egyéb gyakori betegségekhez.

A korai tünetek lehetnek:

– láz,

– hányinger, hányás,

– levertség,

– étvágytalanság,

– fejfájás.

Az általános tünetek mellett megjelenhetnek az agyhártyagyulladásra utaló tünetek is, mint a fényérzékenység, a tudatzavar, az aluszékonyság, a tarkókötöttség. Az említett tüneteken túl a csecsemőknél jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség, illetve a fejükön észlelhetően kidomborodó kutacs.

A betegség következtében kialakulhat vérmérgezés (szepszis) is, melyre a nyomásra el nem tűnő (üvegpohárteszt) kicsiny pontszerű bőrbevérzések (petechiák, purpurák), vagy nagy kiterjedésű bőrvérzések (ecchymosisok) megjelenése hívhatja fel a figyelmet.

Az agyhártyagyulladás felismerését és kezelését a betegség rendkívül gyors lefolyása is nehezíti. A beteg állapota a kezdeti tünetek jelentkezésétől számítva rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.

A betegek fertőzőképesek a tünetek megjelenése előtti 7. napot követően a hatékony antibiotikumkezelés megkezdésétől számított 24 óráig.

Az invazív meningococcus betegséget 8-15 százalék körüli halálozási arány jellemzi, Magyarországon ez az arány átlagosan 16,1 százalék az 1990-2015-ös időszakot tekintve. A betegséget túlélők közül 10 páciensből legalább egynél olyan tartós szervi elváltozás alakulhat ki, mint a halláskárosodás, az idegrendszeri károsodás, és előfordulhatnak olyan szövődmények, melyek az ujjak vagy végtagok elvesztésével járhatnak. (Az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (United Kingdom National Health Service (NHS)) friss statisztikái szerint a betegséget túlélő minden 2-3 ember közül egynél alakulnak tartós egészségügyi problémák.)

Hogyan terjed a betegség?

A baktérium okozta betegség cseppfertőzéssel, szoros kontaktus útján terjed, előfeltétele a közvetlen érintkezés (például csókolózás, köhögés, tüsszentés, stb.), vagy tartós, illetve gyakori, ismételt kontaktus (például együtt alvás, zsúfolt együtt lakás, stb.).

A leggyakoribb típusok

Magyarországon a baktérium 5 leggyakoribb típusa közül a megbetegedések túlnyomó többségét a B típus okozza, míg a második leggyakoribb a C típus – az ezek a típusok elleni védőoltások együttesen biztosítják a széles körű védettséget.

A kialakult fertőző agyhártyagyulladás a csecsemőkre, kisgyermekekre különösen veszélyes: 2019-ben a hazai fertőzöttek több mint fele, és mind a kilenc halálos áldozat is 2 év alatti csecsemő és kisgyermek volt. A csecsemők a gyors és súlyos lefolyású invazív meningococcus-fertőzésben az átlagosnál 24-szer gyakrabban betegednek meg, így esetükben különösen fontos az oltással történő védekezés. A meningococcus elleni védelmet 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, és célszerű 25 éves korig fenntartani.

Felhasznált források:

https://agyhartyagyulladas.com/,

https://www.antsz.hu/data/cms83985/Meningococcus_ML_2017.pdf

https://www.antsz.hu/data/cms96760/OSAP_Fertozo_2019_honlapra.pdf

https://www.nhs.uk/conditions/meningitis/complications/

https://www.antsz.hu/data/cms88903/IMB_jarvanyugyi_helyzete_2017_2018.pdf