Baba

A legnagyobb tévhitek a szoptatás kapcsán

Sok tévhit él a szoptatással kapcsolatban, ami főleg a kezdeti idők szoptatási sikerességét veszélyezteti.
2020. Október 05.
A legnagyobb tévhitek a szoptatás kapcsán (fotó: Getty Images)

A La Leche Liga gyűjtötte össze, hogy melyek a leggyakoribb félreértések, tévhitek a szoptatással kapcsolatban.

Közvetlenül szülés után nincs anyatej

Népszerű tévhit, hogy közvetlenül a szülés után felesleges mellre tenni a babát, mert úgy sincs még teje az anyának.

Nem igaz.Már a terhesség 16. hetétől megkezdődik az előtej termelése. A szülés utáni 1-2 órában a baba készen áll arra, hogy szopjon. A korai, gyakori szoptatásnak számos előnye van mind az anyára, mind a babára. Többek között a szoptatás méhösszehúzódásokat vált ki, ezzel segíti a méhlepény megszületését és a vérzést is csökkenti. Az újszülött baba szopóreflexe a születése utáni második óra során 45 percig a legintenzívebb. Azonnal hasznosítja a baba az előtejet, más néven kolosztrumot, ami serkenti a bélműködését, ezzel a hemoglobin lebontási termékeinek kiürülését, azaz csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyt. A korai bőrkontaktus szempontjából is igen nagy jelentősége van.

Szülés után az anya pihenjen, a babát adja be az újszülöttosztályra

Nem jó gyakorlat, legalábbis a szoptatás szempontjából. Az anya felfokozott állapotban van szülés után, így hiába viszik el a babát, általában nem tud pihenni és csak a kisbaba jár a fejében. Ráadásul ez a babának sem a legjobb megoldás: ő a kezdeti éber állapot után fokozatosan egyre mélyebb alvásba merül, ami a születése utáni 20. óráig is eltarthat. Ezután ébersége fokozódik, és ismét érdeklődik a szopás iránt. Nem ritka, hogy 2-3 óra alatt akár 5-10 alkalommal is mellre kéredzkedik. Könnyen belátható, hogy ha az újszülött egy szobában van az anyával, akkor lehetősége van arra, hogy annyit és akkor szopizzon, amikor csak szeretne. Amíg a baba alszik, addig pedig az anya is tud pihenni.Az lll.hu összefoglalta azt is, hogy az újszülött elkülönítésének milyen hátránya van:

– Az elkülönítés hatására a baba stresszhormon szintje igen magasra szökik

– Az elkülönített újszülött életfunkciói rosszabbak, és többet sír

– Az elkülönített baba szervezetében nem az édesanya szervezetéből származó baktériumok telepednek meg, hanem a kórházi flóra

– Az elkülönítés akadályozza az igény szerinti, gyakori szoptatást

– Ha az újszülött el van különítve az édesanyjától, nagyobb a valószínűsége annak, hogy szükségtelenül hozzátáplálják

– Az elkülönítés gátolja a kötődés kialakulását

A első napokban nincs elég tej

Ez sem igaz.Az újszülött gyomortérfogata az első napon mindössze 6 ml, a második napon 12 ml. Egy újszülött egyszerre kb. fél ml folyadékot tud lenyelni, így 8-10 korty (4-5ml) a kolosztrumból éppen elegendő egy etetésre. Ilyen módon az első napon átlagosan termelt 100ml kolosztrum éppen fedezi az újszülött szükségleteit. A kolosztrum, azaz az előtej, sűrű folyadék, magas koncentrációban tartalmaz ellenanyagokat, fehérvérsejteket, enzimeket, növekedési faktorokat, antioxidánsokat és egy sor más fontos összetevőt. Ezen kívül bevonja a baba bélfalát, megakadályozza a kórokozók megtelepedését. Így tehát nemcsak, hogy fontos, hogy a baba hozzájusson az előtejhez, hanem az is lényeges, hogy ez legyen az első tápláléka.

Ha a baba sárga szoptatás helyett teát adjunk neki

Nem igaz ez sem.Minél gyakoribb, hogy a babának széklete van, annál hatékonyabban távozik a bilirubin a szervezetéből. Ez pedig éppen abban segít, hogy ne sárguljon be a baba. A sárgaságot ugyanis az okozza, hogy a bilirubinszint megemelkedik a vérben, és a fölösleg lerakódik a bőrben, az izmokban és a nyálkahártyákban. Ha az első napokban a baba nem kap elég előtejet, akkor a mekónium nem távozik gyorsan a beleiből, így a benne lévő bilirubin visszaszívódik a baba vérébe, ami emelkedett bilirubinszinthez vezet.

A teáztatás pedig azért sem jó, mert akkor kevesebbszer szopik a baba, sőt, szoptatási nehézségekhez vezethet.

Korlátozzuk a szoptatás időtartamát

Nem szabad korlátozni.Nem igaz, hogy felázik és kisebesedik emiatt a mellbimbó. Ez utóbbit ugyanis a nem megfelelő mellrehelyezési technika szokta okozni.A szoptatás időtartamának korlátozása azért sem jó megoldás, mert sok kisbaba még gyengébben vagy lassabban szopik, így nem tudja kiüríteni a mellet. Ez a tejtermelés csökkenéséhez vezet és a súlyfejlődés sem lesz megfelelő.

Korlátozzuk a szoptatás gyakoriságát

Nem igaz.Mivel az anyetej nagyon könnyen emészthető táplálék, igen gyorsan – átlagosan másfél óra alatt – kiürül a baba gyomrából. Ezért teljesen természetes, ha egy szopós baba akár 1-2 óránként megéhezik, és enni kér.

A szopott mennyiséget mérni kell

Nem teljesen igaz, bár annyiban igen, hogy az első napokban szükséges lehet a mérés, amennyiben nem vagyunk abban biztosak, hogy a baba elég hatékonyan szopik. A rutinszerű mérés azonban felesleges. Már csak azért is, mert az anyatej összetétele folyamatosan változik még egy napon belül is, sőt egy szoptatáson belül is. Az összetételről pedig semmit nem árul el a tej mennyisége.

Megvan, hogy mennyit kell szopnia a babának naponta

A kisbabák nem hasznosítják egyformán az anyatejet, hasonlóan ahhoz, ahogy a felnőttek sem a táplálékot. Értelmetlen számokban gondolkodni, sokkal pontosabb képet kapunk, ha a babára nézünk: jól gyarapodó, láthatóan egészséges, szépen fejlődő babánál nem kell aggódni előírt mennyiségek miatt.

Meleg időben adjunk teát anyatej helyett

Nem igaz.Az anyatej mintegy 87% vizet tartalmaz, ami fedezi a baba folyadékszükségletét nagy melegben is. Kánikula idején az édesanya fogyassszon több folyadékot, és tegye mellre gyakran a babát, hogy a kicsi az elsőtejből olthassa a szomját.

Próbaszoptatással megállapítható, hogy a baba eleget eszik-e

Ez sem igaz.A szopott mennyiségek mérésének nem sok értelme van. Amellett, hogy a szopott mennyiséget a baba aktuális étvágya befolyásolja, a próbaszoptatás feszültséget és megfelelési kényszert is okozhat, aminek hatására gátlódik a tejleadó reflex.

Fejéssel megállapítható, hogy az anyának mennyi teje van

Nem igaz.Fejéssel soha nem lehet annyira hatékonyan kiüríteni a mellet, mint ahogy baba teszi a szoptatással. A lefejt tej mennyisége egyetlen dologról ad felvilágosítást: arról, hogy az anya mennyit tud fejni.

Szoptatás előtt fertőtlenítenie kell a mellet

Nem igaz.A szoptatás előtti mellfertőtlenítés nemcsak feleslegesen bonyolulttá teszi a szoptatás menetét, hanem kifejezetten káros is lehet. A szappan és a fertőtlenítőszerek szárítják a bőrt, ennek következtében a mellbimbó és a bimbóudvar bőre kirepedezhet, utat nyitva ezzel a kórokozóknak. A fertőtlenítőszer ekcémát okozhat a baba szája körül, a szaga pedig arra késztetheti a babát, hogy elutasítsa a szopást.A bimbóudvarba nyíló ún. Montgomery-mirigyek által termelt váladék ápolja a bimbó bőrét és antibakteriális hatóanyagokat is tartalmaz. Ez a tejben lévő ellenanyagokkal és immunsejtekkel együtt bőségesen elegendő védelem a csecsemő számára a mellen esetleg jelen lévő kórokozókkal szemben.

Nem szabad szoptatni, ha az anya beteg, mellgyulladása van vagy lázas

Egyik sem igaz.Nagyon-nagyon ritka kivételektől eltekintve a szoptatás nemhogy kárára lenne a babának, hanem éppen hogy az védi meg őt a fertőzéstől. A legtöbb fertőzés cseppfertőzés útján terjed, és a kórokozóval a csecsemő valószínűleg már azelőtt találkozott, hogy az édesanyán megjelentek a tünetek.A mellgyulladás mielőbbi gyógyulása érdekében a legfontosabb dolog a mell minél alaposabb és minél gyakoribb kiürítése, ha antibiotikumra van szüksége, akkor olyan gyógyszert ír fel az orvos, ami összeegyeztethető a szoptatással.Lázas anya is szoptathat, hiszen az ellen a kórokozó ellen, ami az édesanya lázát okozza legjobban az anyatejben lévő specifikus antitestek védenek.

Ha a baba hány vagy hasmenése van, fel kell függeszteni a szoptatást

Nem igaz ez sem.Gyomor-bélrendszeri fertőzés esetén a legjobb gyógyszer az anyatej. Az anyatej könnyen emészthető táplálék (nem úgy, mint a tehéntej!), betegség esetén is biztosítja a baba számára a tápanyagokat és a megfelelő folyadékmennyiséget. A benne található ellenanyagok segítenek a kórokozó leküzdésben, a szopásnak pedig megnyugtató, vigasztaló, fájdalomcsillapító hatása is van.

Ha az anya gyógyszert szed, nem szoptathat

Nem igaz.Nagyon ritkán fordul elő olyan helyzet, amikor az édesanyának olyan gyógyszert kell szednie, ami mellett nem szoptathat. Csaknem minden gyógyszercsoportban található olyan alternatíva, ami összeegyeztethető a szoptatással.

A tápszer majdnem ugyanaz, mint az anyatej

Nem igaz.A csecsemőtápszerek csak felületesen hasonlítanak az anyatejre. Sokkal több fehérjét, vasat, alumíniumot, kadmiumot, mangánt és ólmot tartalmaznak, mint az anyatej. Fehérje- és zsírsavösszetételük jelentősen eltér az anyatejétől. Nem tartalmaznak ellenanyagokat, élő sejteket, enzimeket, hormonokat. Összetételük nem változik az etetés elejétől a végéig, a napszaktól vagy a baba korától függően. Az anyatej egyedileg készül minden egyes csecsemőnek, míg az azonos fajtájú tápszeresdobozok mindegyikében ugyanaz van.

Időről időre újabb és újabb adalékokkal igyekeznek a tápszerek minőségét javítani, de az anyatej élő anyagait soha nem fogják tudni pótolni –  írja az lll.hu.

Forrás: lll.hu