Baba

Leterheltek a védőnők az új feladatok miatt

Kétszer gyakrabban kell szeptembertől státuszvizsgálatra vinni a két év alatti gyerekeket, hogy minél korábban kiszűrhetők legyenek a fejlődési rendellenességek. A folyamatos adminisztrációs teher azonban a családlátogatás rovására megy.
2017. Október 08.

Az Abcúg közölt riportot arról, hogy ősztől elindult a koragyermekkori program, amelynek célja, hogy minél hamarabb kiszűrhetők legyenek a fejlődési rendellenességek, emiatt gyakrabban kell státuszvizsgálatokra vinni a két év alatti gyerekeket. A cél kétségtelenül jó, csakhogy nincs hova fejlesztésre vinni a kiszűrt gyerekeket, a védőnőkre pedig óriási teher járul. Még több papírmunka, folyamatos adminisztráció, mert a beígért informatikai háttér nem működik. A plusz teher pedig a családlátogatástól veszi el az időt.

Az uniós pénzből megvalósuló kora gyermekkori program lényege, hogy a szülők és az egészségügyben dolgozók minél hamarabb észrevegyék, ha bármilyen fejlődésbeli probléma van a gyerekkel. Ez azt jelenti elsősorban, hogy a védőnőnél kétszer olyan gyakran kell megjelenni státuszvizsgálaton, mint eddig. A programhoz azt ígérték, hogy új informatikai rendszert is csatlakoztatnak (EVIR), ám ez nem működik. Így viszont továbbra is papíralapon működik a rendszer, ami rengeteg terhet ró a védőnőkre.

Az Abcúg megszólaltatta a zalalövői Takácsné Nagy Ágnest, aki 40 éve dolgozik védőnőként. Ő azt mondta, hogy egyre inkább érzi, hogy már régen nem azt csinálja, amiért ezt a hivatást annak idején választotta.

A Magyar Védőnők Egyesületének adatai szerint jelenleg mintegy 400 védőnő hiányzik a rendszerből, így nem ritka, hogy egy védőnő több körzetet visz, helyettesít. Többen részt vesznek a méhnyakszűrésben is.

Ágnes így festi le a jelenlegi helyzetet: „A szűrési rendszer megváltozott, eddig a gyereket 1, 3, 6, 12 és 24 hónapos korában néztük meg, kétéves kora után pedig évente, egészen addig, míg iskolába nem ment. Ehhez képest mostantól meg kell vizsgálnunk 1, 2, 3, 4, 6, 9, 12, 15, 18, 24 és 30 hónapos korában, utána szintén évente, amíg el nem kezdi az iskolát. Ha ez hétéves korában következik be, akkor addig.”

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ennyi vizsgálathoz óriási mennyiségű adminisztráció is párosul, ami az informatikai rendszer hiánya miatt egyelőre papíralapon működik. A státuszvizsgálatokon a szülőknek ki kell tölteniük egy kérdőívet, ha a szülő valamit nem ért, akkor a védőnőnek kell segítenie, ezt a segítségnyújtás is jeleznie kell a központi rendszerben.

A szülői kérdőívet a védőnőnek össze kell vetnie a saját tapasztalataival, és ha mást látott, mint amit a szülő leírt, akkor azt is jeleznie kell. A kitöltött kérdőívből egyet kap a szülő, egyet a védőnő, egyet pedig a rendszerben is rögzíteni kell.

A megkérdezett védőnőnek 140 gondozottja van, iskolai védőnőként 141 gyerek tartozik hozzá.

„Tegnap elmentem egy családhoz, ahol három gyermek van, és mind a hárman pont beleestek valamelyik státuszvizsgálatba, és oltási kötelezettségük is volt. Reggel háromnegyed nyolctól este fél kilencig az ő papírjaikat gyártottam” – mesélte az Abcúgnak.

Csordás Ágnes, a MAVE elnöke az Abcúgnak azt mondta, az informatikai rendszer nagyban megkönnyítené mind a szülők, mind a védőnők dolgát. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a szülők a kérdőíveket az ügyfélkapun keresztül tudják kitölteni, ez pedig automatikusan megjelenne a védőnői rendszerben is.

Egy másik védőnő, Tóth Tímea, aki Verpeléten dolgozik azt mondta, hogy nem csak a rengeteg papírmunkában látja a problémát, de szerinte a szülőkkel is el kell fogadtatni, hogy miért kell a korábbiaknál jóval sűrűbben a rendelőbe vinni a gyereküket. A kérdőívek kézi kitöltögetése miatt a tanácsadás másfélszer tovább tart, mind eddig, ráadásul náluk még fénymásoló sincs a rendelőben. A mindennapos túlórát ő is csakúgy tudja elkerülni, ha a családlátogatástól veszi el az időt, ami pedig nagyon fontos lenne, hiszen így a gyermeket a saját közegében láthatná a védőnő.

Persze a minél korábbi kiszűrés nagyon fontos lenne, de a probléma jelenleg az, hogyha még ki is szűrik a problémát, fél év mire egyáltalán időpontot kap a szülő a korai fejlesztőbe.

Az Emmit azt írta az Abcúg megkeresésére, hogy eVir informatikai rendszer feladata a védőnők munkájának segítése, ezért annak fejlesztése, javítása a beérkezett észrevételek alapján folyamatos. A szűrésnek azonban nem feltétele az informatikai felület használata.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Korai fejlesztés
  • Mitől véd a védőnő?
  • A baba megfelelő mozgásfejlődése másfél éves korig
  • Forrás: Abcúg