Egyéb

Lisztérzékenység: a gének fontosak, nem a glutén bevezetésének az ideje

Az új bizonyítékok tükrében átgondolja eddigi álláspontját az Európai Gyermekgasztroenterológiai Hepatológiai és Táplálkozási Társasága. Változott a glutén bevezetésére vonatkozó irányelv.
2016. Augusztus 29.

Míg 2008-ban az Európai Gyermekgasztroenterológiai Hepatológiai és Táplálkozási Társasága (ESPGHAN) megfigyelési adatokra épülő egyik tanulmányában úgy gondolta, hogy a lisztérzékenység kialukulásának rizikója szempontjából nem közömbös, hogy a gyermek hány hetes korban kerül először kapcsolatba gluténnel, különösen hátrányosnak megítélve mind a korai (3 hónapos kor alatt) mind a késői fejlődési szakaszban (6 hónapos kor után) történő bevezetést. Új bizonyítékokra hivatkozva most módosítják korábbi álláspontjukat.

A szakemberek korábban közvetlen összefüggést láttak a gluténes étrend és a cöliákia, vagyis a lisztérzékenység között. A lisztérzékenység egy, elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. Ugyanakkor a lisztérzékenység név némiképp félrevezető, mert az érzékenységet okozó anyag, a glutén nem kizárólag a búzalisztben fordul elő.

Az ESPGHAN friss kutatásában kimutatták, hogy a lisztérzékenység csak azoknál az embereknél indukálódott, akiknek étrendjük tartalmazott glutént és rendelkeznek legalább egy lisztérzékeny allélel, vagyis a betegség az arra veleszületett genetikai hajlammal rendelkező embereknél alakul ki.

Megdőlt tehát az az elmélet, miszerint a glutén túl korai és túl késői megjelenése a gyerek étrendjében fokozza a lisztérzékenység kialakulásának esélyét.

Ezzel összhangban 2016-ban módosult az glutén bevezetésére vonatkozó irányelv: míg eddig 4-6 hónapos kor között javasolták a glutén beiktatását a kicsi étrendjébe, ezentúl 4 és 12 hónapos kor között ajánlott a glutén fokozatos bevezetése.

Előfordulása a világon nagyon különböző. Japánban és fekete Afrikában a betegség például ismeretlen, Európában viszonylag gyakori. Az úgynevezett jéghegy-elmélet szerint a tüneteket mutató és felismert cöliákia az összes esetek mindössze 12 százaléka, hiszen az emésztőrendszeri tünetek nem minden esetben egyértelműek. Ez magyarázhatja az előfordulásban mutatkozó nagy eltéréseket is.

Feltűnően gyakoribb ikrek – egypetéjűeknél az esetek háromnegyedében a pár mindkét tagja beteg – és cukorbeteg gyerekek körében. A betegek túlnyomó többsége (70 százalék) nő.

A magyarországi előfordulásra vonatkozó adatok is részben becsültek. Egy 2002-es felmérés szerint minden 344. ember lisztérzékeny. Gyerekek körében készített vizsgálatok ennél sokkal gyakoribb előfordulást mutattak.

Lisztérzékenység: a gének fontosak, nem a glutén bevezetésének az ideje

A betegek száma mindenesetre az utóbbi időben enyhe emelkedést mutat, ami adódhat abból, hogy a betegség megismerésével és a diagnosztikai módszerek tökéletesedésével egyre több esetet ismerünk fel, és abból is, hogy a cöliákiások családjában az előfordulás viszonylag magas, és családon belül hamarabb kiderül a betegség. Valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett.